
Fotó: A szerző felvétele
Közben munkások szerelik a központi fűtést, javítják a nyílászárókat, vakolnak, festenek. Az épület felújítása, korszerűsítése közel hatszázezer lejbe kerül; az összeget a kormány tartalékalapjából pályázta meg az önkormányzat. A szecessziós stílusjegyeket viselő épület díszítőelemeinek restaurálási munkálatait a gyergyószárhegyi származású festő-restaurátor, Czimbalmos Attila irányítja. A kultúrotthon építését 1928-ban Csiszár Lajos építészmester vezette, aki Kós Károly tanítványa volt.
„Annak örülök leginkább, hogy a munkálatok elvégzésére kiírt pályázatot helyi vállalkozó nyerte” – jelentette ki Gábor László polgármester, aki szerint ez garanciát jelent a minőségi munkára. A kormánytól kapott öszszegből lényegében a tavaly megkezdett munkálatot folytatják. A múlt évben ugyanis saját anyagi forrásokból sikerült feljavíttatni a tetőszerkezetet, a kormány tartalékalapjából igényelt összeg pedig kapóra jött a munkálatok folytatásához. Az összegből a külső-belső javítás mellett a színpad, színészi öltözők, irodahelyiségek, mosdók és illemhelyek kialakítására, illetve a pincében elhelyezett konyha korszerűsítésére, valamint a Cika Kulturális Alapítvány használatában lévő terem teljes felújítására is futja. Emellett bevezetik a vizet az épületbe, kazánházat és központi fűtést szerelnek fel, az ablakokat hőszigetelő nyílászárókra cserélik. „A fából készült keret és a tokozat marad” – hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: noha a kultúrház nem szerepel a műemlékek hivatalos jegyzékében, szépsége miatt különös gondot fordítottak arra, hogy minden része visszanyerje eredeti formáját. Ebben segítségükre volt az is, hogy a helybéli András Ferenc, egykori helyi tanácsos több mint fél évszázadon át őrizgette az épület 1928-ban készült műszaki leírását. „A leírásban még a díszítések színezését is pontosan rögzítették” – magyarázta Czimbalmos Attila, elégedetten szemlélve, hogy az alaposan megrongált kördíszítést a falak mentén sikerült gipszből teljesen rekonstruálni. A restaurátor elmondta, sem Magyarországon, sem Erdélyben nem találkozott még ilyen szép kultúrotthonnal. A munkálatok befejezését augusztus közepére tervezik, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával megszervezett falunapokon adják át a felújított épületet.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.