Újabb utcamagyarítási kísérlet

A polgáriak a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke, Csíki Sándor helyi pedagógus kezdeményezésére készülnek ismét a helyi közgyűlés elé terjeszteni azt a listát, amelynek elfogadásával a bekecsalji kisvárosban eltörölhetnék a kommunista diktatúra idején adott, jobbára semmitmondó utcaneveket. Mint beszámoltunk, az elmúlt nyolc évben a mindvégig kisebbségben lévő MPP-sek több kudarcba fulladt kísérletet tettek már erre, jó ideig ugyanis Nyárádszereda volt a Székelyföld egyetlen magyar városa, amelynek utcái és terei egyetlen magyar személyiség nevét sem viselték.

Egy név, az is üggyel-bajjal

Hosszas jogi és gazdasági viták után mindössze a városka főterét sikerült elnevezni Erdély Nyárádszeredában megválasztott uralkodójáról, Bocskai Istvánról. Addig a polgáriak kezdeményezéseit hol az RMDSZ tanácsosai söpörték le az asztalról, hol a vállalkozói szféra próbálta gáncsolni.

A magyar utcanevek legnagyobb ellenzőinek a majdnem színmagyar település egykori vezetői bizonyultak. Dászkel László volt polgármester azzal indokolta álláspontját, hogy az utcanévcsere nem jelent prioritást, a víz- és csatornahálózat fejlesztése ennél sokkal fontosabb és sürgősebb feladat. Egykori helyettese, Borbély Mihály ugyan nem ellenezte a változtatást, azonban „a béke kedvéért\" azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy New York-i mintára inkább számozzák az utcákat.

Amikor pedig a tanácsban végre egyezség született a főtér átnevezéséről, néhány tehetős magyar vállalkozó próbálta megvétózni a döntést. Három, a főtéren üzletet, gyógyszertárat és bárt működtető cégtulajdonos amiatt akarta megakadályozni a névcserét, hogy amúgy is elég gondot jelent az adófizetés, senkinek nem hiányzik egy újabb kiadás. Mi több, az okiratcserétől tartó egyik patikatulajdonos, Kolozsvári Zoltán állatorvos aláírásgyűjtésbe kezdett, arra buzdítva Szereda magyarságát, hogy tiltakozzon a főtér Hársfáról Bocskaira való keresztelése ellen.

Gesztusukon a Krónika által megszólaltatott román nacionalisták is elcsodálkoztak. A Nagy-Románia Párt megyei elnöke nem értette az ellenzők logikáját, Florin Oproiescu, a Vatra Românească országos elnöke viszont gratulált a Bocskaival szembenállóknak. A vállalkozók csak akkor döbbentek rá, hogy mekkora öngólt rúgtak, amikor többen is különböző közösségi fórumok üzleteik elkerülésére szólították fel a helyi lakosságot.

A névcseréket szorgalmazó polgáriaknak nem sikerült meggyőzniük RMDSZ-es tanácsos társaikat, hogy a főtér átnevezése mellett legalább a Petőfi Sándor (jelenlegi Állomás) és a Gábor Áron (mostani Hajnal) utca kapja vissza eredeti nevét.

Bíznak az „új RMDSZ-ben\"

„Most már jóval derűlátóbb vagyok, hisz az RMDSZ-ben is, a városvezetésben is a nemzeti vonal képviselői kerekedtek felül\" – indokolta most a Krónika megkeresésére optimizmusát Csíki Sándor, aki jó lokálpatriótáknak tartja a jelenlegi önkormányzati vezetőket. Mint mondta, már csak azért is megbízik Tóth Sándor polgármesterben, mert a prefektus utasítására sem volt hajlandó eltávolítani a városházáról a székely zászlót, sőt március 10-én, egy népes csapat társaságában részt vett „az RMDSZ-es elöljáróknak tiltott\" marosvásárhelyi Székely Szabadság Napján. Csíki reméli, hogy ezúttal sem a lakosok, sem az üzletemberek nem fogják ellenezni a „keresztelőt\", már csak azért sem, mert „a Bocskai téren egyetlen vállalkozás sem döglött be az okiratcserék miatt\".

Tóth Sándor polgármester ezzel szemben azonban azt mondja, az iratok kicserélése némi gondot jelenthet, annál is inkább, mivel a más kiadások előtt álló önkormányzat nem vállalhatja át az ezzel járó költségeket. Az elöljáró mégsem zárkózik el az SZNT és az MPP újabb kezdeményezésétől. „Mintegy húsz új, név nélküli utcánk van, ezekkel kell kezdenünk. A többinek csak abban az esetben tartom indokoltnak a névcseréjét, ha a lakók is beleegyeznek\" – jelentette ki kérdésünkre Tóth Sándor.