
Megaláztak Temesváron egy kézdivásárhelyi kislányt, amiért nem beszél jól románul.
2018. február 15., 23:282018. február 15., 23:28
A gyermek szüleit már megkereste a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, amely az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) fog feljelentést tenni, illetve nemzetközi szintre viszi az ügyet, ha ebbe a család is beleegyezik – tájékoztatott csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Benkő Erika parlamenti képviselő, a szolgálat vezetője.
Farkas Alpár kézdivásárhelyi edző a Székely Hírmondó napilapban számolt be arról, ami a bánsági megyeszékhelyen történt múlt hétvégén, amikor odalátogatott a Nagy Mózes Iskolás Sportklub U14-es női kosárlabdacsapata, hogy az országos bajnokság elődöntőjében játsszon. Kiderült, hogy néhányuk játékengedélyéhez hiányzott a sportorvosi láttamozás, amit helyben pótolni kellett, ezért egy helyi egészségügyi intézményben jelentkeztek.
„A vizsgálatot végző kardiológus a végletekig megalázta egyik tanítványomat azt kifogásolva, hogy a 12 éves kislány nem beszél románul” – számolt be az edző.
Farkas Alpár szerint a megaláztatások a szállodában is folytatódtak, ahol szintén számonkérték a gyerekektől, hogy nem beszélnek folyékonyan románul. Farkas megdöbbentőnek tartja, hogy az eset a magyar határ szomszédságában történt, egy olyan városban, amely híres arról, hogy több nemzetiség él egymás mellett. A 2021-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet betöltő Temesvár egyébként pályázatát is a multikulturalitásra és a város többszínűségre építette, amelyre elvileg büszkék a helyiek.
Benkő Erika rámutatott:
Az RMDSZ politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: amennyiben bárkivel hasonló eset történik, bátran forduljon a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz, amely jogi támogatást nyújt.
Mint ismeretes, 2016 februárjában a kolozsvári gyermekkórházban alázott meg durván egy olaszteleki lányt egy orvos ugyancsak azért, mert nem beszélt jól románul. A 17 éves háromszéki lány versmondó és népdalvetélkedőn vett részt Kolozsváron, ahol az egyik gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz.
A kolozsvári gyermekgyógyászaton nem beszélhetett anyanyelvén a kórház személyzetével, Ioan Dobrescu ügyeletes orvos pedig hiányos román nyelvtudása miatt sértően bánt vele és a kísérőjével is. Az RMDSZ feljelentése alapján a CNCD 2000 lejre büntette a kórházat, 1000 lejre pedig a kislányt sértegető orvost. Ioan Dobrescut egyébként 2016 nyarán csúszópénz elfogadása miatt alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
szóljon hozzá!