
Újabb fellegvári műemlék épület megvásárlását tervezi a kolozsvári önkormányzat, amely az idei költségvetés-tervezetbe a kincses város története során először különített el keretet ingatlanvásárlásra – tudtuk meg Horváth Anna alpolgármestertől.
2015. február 02., 19:512015. február 02., 19:51
A helyi tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy él elővásárlási jogával, és 100 ezer eurót áldoz a nyugati kapuként ismert épületre. A műemlék egy 500 négyzetméteres telekkel együtt kerülhet vissza a város birtokába.
Horváth Anna lapunknak elmondta: úgy tűnik, sikerült meggyőzni az önkormányzatot, illetve Emil Boc elöljárót arról, hogy a Fellegváron található mind az öt műemlék épületet meg kell vásárolnia a hivatalnak. „Információim szerint a polgármester tárgyalásokat folytat a csődeljárások lebonyolításával foglalkozó BT Leasing céggel egy újabb, nagyobb terület felvásárlásáról, vagy legalábbis az elővásárlási jog érvényesítéséről. A nyugati kapu környékén található telken nyári színházat lehetne kialakítani” – mutatott rá Horváth Anna.
Guttmann Szabolcs, a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke, Nagyszeben volt főépítésze a Krónikának úgy nyilatkozott: alig telt el néhány hét azóta, hogy a nyugati kapu jelenlegi tulajdonosa bejelentette eladási szándékát, az önkormányzat pedig máris lépett az ügyben – holott az elővásárlási jog érvényesítésére kijelölt határidő 30 nap –, ez pedig szerinte derűlátásra ad okot.
„A fellegvári épületek kapcsán történt januári fejlemény bizonyíték arra, hogy ha valamit igazán szeretnénk elérni, a hivatalos határidő lejárta előtt is meg tudjuk valósítani. Sajnos a többi ingatlan esetében a hivatal évekig nem jelezte vásárlási szándékát” – fejtette ki Guttmann Szabolcs.
A szakértő hangsúlyozta, érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen funkciót szánnak a megvásárolt épületeknek. Guttmann leginkább kulturális események színtereiként tudja elképzelni a műemlékeket, a nyugati kapu környékén szerinte is szabadtéri színházat lehetne kialakítani.
„Mi abban reménykedünk, hogy tervpályázatot hirdetnek a Fellegvár műemlék épületeinek használatáról, és az így kidolgozott stratégia alapján adnak funkciót a helyszínnek. A terveket minél hamarabb el kell készíteni, jó lenne, ha a fiatalok már ebben az évben birtokba vehetnék a Fellegvár épületeinek legalább egy részét” – vélekedett Guttmann Szabolcs.
Ugyancsak kedvező fejlemények történtek a keleti kapuként ismert műemlék épület beszerzése kapcsán, amelynek megvásárlásáról már januárban beszámolt az önkormányzat. A képviselő-testület már decemberi ülésén döntött arról, hogy él elővásárlási jogával, néhány hete azonban még úgy tűnt, hogy a szövevényes hazai jogszabályok miatt az adásvétel teljes adminisztrációs procedúráját elölről kell kezdeni. A vonatkozó törvények szerint ugyanis amennyiben év végéig nem kerül sor a tényleges megvásárlásra, a következő év elején meg kell ismételni az eljárást.
Horváth Anna elmondása szerint az épület tulajdonosa december elején jelentette be eladási szándékát, az önkormányzat pedig 22-én fogadta el az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó határozatot. Arra már nem volt idő, hogy a tényleges eladásra sor kerüljön. Az alpolgármester január közepén a Krónikának kifejtette: minden bizonnyal sem az – ugyancsak elővásárlási joggal rendelkező – illetékes minisztérium, sem a megyei önkormányzat nem tart igényt az ingatlanra, így a helyi tanács másfél hónapon belül ismét elfogadja a határozatot.
Guttmann Szabolcs akkor abszurdnak nevezte a kialakult helyzetet. Horváth Anna most lapunknak úgy nyilatkozott: úgy tűnik, mégsem kell elölről kezdeni a procedúrát, ugyanis nem kell megvárniuk, amíg a művelődésügyi minisztérium lemond elővásárlási jogáról.
A keleti kaput egyébként a város szinte szimbolikus áron, általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 20 ezer euróért vásárolhatja meg. A tervek szerint az ingatlanban egy konferencia-központot és egy turisztikai információs irodát alakítanak ki.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!