Hirdetés

Újabb ménnel segíti az erdélyi lótenyésztést a magyar állam

•  Fotó: Fekete István

Fotó: Fekete István

Széchenyi István óta tudjuk, hogy a magyar állattenyésztés koronaékszere a lótenyésztés, aminek a továbbfejlesztéséért mindent meg kell tennünk a Kárpát-medencében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Kovászna megyei Oltszemen szervezett nemzetközi fogathajtó verseny megnyitóján, pénteken, amelyről közleményben tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

MTI

2021. július 02., 18:292021. július 02., 18:29

2021. július 02., 19:582021. július 02., 19:58

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti történelmünkből tudjuk, a magyar ember és a ló elválaszthatatlan egymástól.

Hozzátette, hogy a magyar mének kiváló genetikai állományára és vérvonalára támaszkodva lehet megújítani és nemzetközi szinten is még eredményesebbé tenni a lótenyésztést.

Hirdetés

Ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség. Nagy István agrárminiszter az is hozzátette, hogy Erdélyben például több ló van, mint Magyarországon, ezért, mint fogalmazott: „erdélyi honfitársainknak is fontos segíteni abban, hogy emeljük az itteni lóállomány genetikai színvonalát”. Az eddigi intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy Szilvásváradon kerülhet megrendezésre a négyesfogathajtó világbajnokság – emelte ki a tárcavezető.

Nagy István agrárminiszter (jobbról a második): a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába •  Fotó: Fekete István Galéria

Nagy István agrárminiszter (jobbról a második): a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába

Fotó: Fekete István

Nagy István az oltszemi sportesemény megnyitóján jelentette be, hogy újabb anyaországi tenyésztésű, ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra. Kifejtette, hogy a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába.

A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, kiváló küllemű, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak.

A négy mén, négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat. Az újabb ménkihelyezésre a kedvező tapasztalatok nyomán nyílt lehetőség – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

Az eseményen jelen volt Novák Károly Eduárd romániai sportminiszter is, aki a magyar közmédiának elmondta, hogy „lassan visszanyerjük az elvesztett lovaskultúránkat a Kárpát-medencében”.

Megköszönte a magyar kormánynak, hogy támogatta az oltszemi nemzetközi fogathajtó versenyt, és megállapította, hogy Romániában a hagyományoknak köszönhetően a romániai magyarok tartják életben a fogathajtó sportot, amelyet a magukénak éreznek és szívvel-lélekkel űznek.

korábban írtuk

Kisbéri tenyészmén került Oltszemre magyarországi adományként
Kisbéri tenyészmén került Oltszemre magyarországi adományként

A Szemafor Széltoló névre hallgató kisbéri félvér mént Magyarország Agrárminisztériuma adományozta az oltszemi Mikó-kastély gazdaságának.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
Hirdetés
Hirdetés