Az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta: fontosnak tartotta tájékoztatni az érintetteket a hamarosan elkezdődő munkálatokról. „Ez lesz a következő két év egyik legnagyobb beruházása” – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, jelenleg a topográfiai mérések folynak, februárra pedig a teljes dokumentáció és a műszaki terv is elkészül. A beruházást az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól felvett kölcsönből finanszírozzák majd. Az államtitkár úgy vélte, hogy az országúton zajló munkálatok sok boszszúságot okoznak majd a gépkocsivezetőknek, mivel sem a 79-es, Nagyváradot Araddal, sem a 19-es, Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő országút esetében nincs lehetőség a forgalom elterelésére. Újságírói kérdésre a 76-os, Nagyváradot Dévával összekötő országút korszerűsítése kapcsán elmondta: a kivitelező nem tartotta be a szerződésbe foglaltakat, ezért felbontották azt, de két hónapon belül megtartják az újabb versenytárgyalást.
A megbeszélésen szó esett a terelőutak helyzetéről is. Bihar megyében csak Nagyváradon van körgyűrű, amit Tánczos Barna szerint újabb két szakasszal szeretnének kibővíteni. Bár a műszaki terv és a finanszírozási lehetőség megvan, a bővítés idén már nem kezdődhet el, mivel megfellebbezték a kiírt versenytárgyalás eredményét. Így az erre kiutalt pénzt egyelőre másra kell fordítani, ezért a munkálatok csak március–áprilisban kezdődhetnek el.
„A legnagyobb probléma Nagyszalontán adódik – vélte az államtitkár. – Ott a teljes forgalom a városközponton halad át.” Szerinte ha nem találnak mielőbb megoldást erre a gondra, azt a meglévő utak állapota sínyli meg. Első lépésként a minisztérium átvette a helyi önkormányzattól az országút városon belüli szakaszát is, és felújítja azt. Tánczos szerint a problémát egészében azonban csak egy terelőút megépítésével lehet orvosolni, amire két lehetőséget lát. Ez lehet egy külön projekt témája, vagy a tervezett Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úttal egyszerre épülne meg. Az utóbbi útra terelnék a nehézgépjármű- és a tranzitforgalom jelentős részét, illetve ez kötné össze az észak-erdélyi és az Arad–Temesvár autópályát. Ennek a megvalósíthatósági tanulmánya jövőre készül el.
Krónika
Használhatók lesznek a határ menti utak?
A határ menti közúti ellenőrzés témája is szerepel majd a román–magyar közös kormányülés napirendjén – jelentette be Tánczos Barna államtitkár, aki számos jelzést kapott arról, hogy a magyar fél megszigorította a közúti ellenőrzéseket. Mint mondta, magyar kollégái megígérték, hogy a kormányülésig elemzik a helyzetet. Döntenek majd azoknak az utaknak a felújításáról, melyek a jelenlegi határ kijelölése előtt kötötték össze a Bihar és Hajdú-Bihar megyei településeket. Ugyanis miután Románia a schengeni övezet része lesz, a térség lakói újból használhatnák ezeket, és ezáltal csökkenne a főutak forgalma. Példaként a Körösszeg–Vörösnagyharsány, Pelbárthida–Kismarja, illetve Érkenéz és Bagamér közötti utakat említette.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.