Új követelmények az új családtag számára

Áldás vagy átok az Európai Unió a turizmus számára? – többek között erre a kérdésre keresett választ Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai kirendeltségének igazgatója a Krónika Kiadó Rt. és a Napi Gazdaság által szervezett Befektetési BooM III: Vendéglátás, turizmus – ingatlanbefektetések Erdélyben az EU küszöbén elnevezésű román–magyar üzletember-konferencia első napján. A marosvásárhelyi Blue Pearl étteremben tegnap több mint százan hallgatták az előadásokat.
Bíró Gáspár (képünkön balra) amúgy a magyarországi tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel. Az integrációban az új tagország új családtagként viselkedik, fogalmazott, és az érdeklődés is fokozódik iránta. Elemi érdeke, hogy egyenlő esélyekkel induljon, amit elsősorban az új körülmények határoznak meg: az egységes élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, szállítási szabályozás. A tapasztalatok között a szakember a robbanásszerű utasforgalom növekedését említette, a regionális repülőterek fejlesztését, a fapados légitársaságok megjelenését. “Az EU-tagság elsősorban tervezhető gazdasági és pénzügyi környezetet jelent” – hangsúlyozta Bíró. A tanulságok között a látogatók és vendégéjszakák számának növekedését emelte ki, ugyanakkor a konkurencia hatására a szolgáltatások színvonalának emelkedését, a versenyképes turizmus hozzájárulását a GDP növekedéséhez. A legutóbb csatlakozott tíz ország fellendülő időszakban csatlakozhatott, amiben a sajtóhirdetések is fontos szerepet töltöttek be. Bíró Gáspár szerint míg a 2000–2006 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból fejlesztették, 2007–2013-ban a kohéziós alapokból finanszírozzák a turizmust, ami a hosszú távú támogatást szolgálhatja.
Kurkó János György csíkszeredai és László János székelyudvarhelyi üzletember sikertörténetei titkát osztotta meg a hallgatósággal. Míg László János az udvarhelyi Küküllő Szállodát újította fel, Kurkó számára a csíkszeredai Hunguest-Fenyő Szálló jelentette sikeres vállalkozást. Szerintük nem csak pénzre és jó tervre, de sok bátorságra is szükség volt ezekhez a befektetésekhez. A két üzletember a szállodaműködtetés módozataira is kitért: László János rövid próbálkozás után felhagyott a franchise-rendszerrel, Kurkó pozitív tapasztalatokról számolt be. „A márkanév, a szállodalánc ernyője bizalmat vált ki a vendégből” – fogalmazott Kurkó János. A jövő tervei között panziók építését és az értékesítési láncolatba való bekapcsolását említették, Parajdon, Homoródszentpálon, illetve a Gyilkostónál. A tervek gyors megvalósításának legnagyobb akadályát az infrastruktúra hiányosságaiban látják a szakemberek: sem megfelelő minőségű út-, sem víz-, sem szennyvízhálózat nincs a fontos és turisztikai látványosságnak számító régióban.
Paul Mãrãºoiu, a PEACOCK-Global Hotel elnöke a szállodatulajdonosok kudarcának, illetve sikerének okairól értekezett, megosztva a szállodalánc tapasztalatait. Ezek szerint nemcsak európai, hanem a világ többi részén is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie a svendéglátóiparnak. A román szakember szerint az elkövetkezendő öt évben a növekedés a nagyvárosokban várható, elsősorban az ipari övezetek szomszédságában, a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad útvonalon.