Az új zsinagóga homlokzatán héber betűkkel többek közt az áll, hogy „az élet háza”
Fotó: salutsighet.ro
Az ortodox zsidó közösség neves külföldi személyiségeinek jelenlétében pénteken avatják fel az új ortodox zsinagógát Máramarosszigeten.
2021. november 05., 11:552021. november 05., 11:55
Az eseményen jelen lesz többek közt Aaron Teitelbaum főrabbi, a szatmári haszid közösség vezetője, valamint az ortodox zsidó közösségek irányítói az Egyesült Államokból, Németországból és Angliából. Az épület alapkövét 2017-ben tették le, és jelentős vallási helynek számít az ortodox zsidó világban, ugyanis Máramarossziget volt évszázadokon át a székhelye a szatmári haszid közösséget is alapító Teitelbaum-rabbidinasztiának.
– olvasható a Máramarosi Hírmondó honlapján.
Máramarossziget jelentős zsidó szellemi és kulturális központnak számított a 18. századtól kezdődően, ezenkívül a magyarországi hasszidizmus, vagyis ortodox zsidó mozgalom egyik fellegváraként működött. Az 1940-es években a közösség több mint 10 ezer tagolt számlált. A város zsidóságának életében meghatározó szerepet töltött be a Teitelbaum-rabbidinasztia, amelynek egyik tagja, a 20. században élt Joel Teitelbaum rabbi nevéhez fűződik a szatmári hasszid közösség megalapítása, a hasszidizmus egyik legjelentősebb, máig létező irányzatának létrehozása. Az irányzatnak Amerikában is számos követője van. A nagyközönség számára a szatmári irányzat az Unorthodox című, jiddis nyelvű német-amerikai Netflix-sorozatból is ismerős lehet.
A holokauszt fordulópontot jelentett a máramarosi zsidóság számára is, a Máramaros megyei városból 12 749 zsidót deportáltak a koncentrációs táborokba. Az utolsó szigeti rabbi, Teitelbaum Mózes a második világháború után a vallás- és kisebbségellenes kommunista állam nyomása miatt Amerikába emigrált. A városról szóló magyar nyelvű Wikipédia-oldal szerint a 2002-es népszámlálási adatokból az derült ki, hogy Máramarosszigeten a több mint 41 ezer lakosból 22-en vallották magukat izraelita vallásúnak.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!