HIRDETÉS

Új típusú beszédmódra van szükség a szórvány kapcsán – Szamosújváron ünnepelt az RMDSZ

Krónika 2017. november 18., 18:11 utolsó módosítás: 2017. november 18., 18:20

Több munkára és új típusú beszédmódra van szükség, amely a szórvány mellé nem a „szenvedés, szerencsétlen, elmaradott” negatív fogalmakat társítja, hanem megmutatja, hogy ebben a közösségben is vannak sikeres példák – hívta fel a figyelmet Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke Szamosújváron.

Fotó: Facebook/RMDSZ

Porcsalmi Bálint felszólalásában úgy fogalmazott, hogy A magyar szórvány napján nemcsak ünnepelni, hanem dolgozni is kell. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ 10. nagyváradi kongresszusán nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját A magyar szórvány napjává. A szövetség idei központi rendezvényét - amelynek témája az oktatási törvény módosítása, illetve a szociális intézmények, szervezetek helyzete volt -, szombaton tartotta Szamosújváron.

„Sokat tettünk azért, hogy az oktatási program megerősödjön, most a minőség javítása a cél. Mert ahol minőségi oktatás van, az iskola nincs veszélyben. Ez a szórvány jövője” – idézte Porcsalmit az RMDSZ hírlevele, mely szerint az ügyvezető elnök a tanügyben dolgozók, közösségszervezők motiválását, továbbképzését nevezte meg további prioritásként. Rámutatott, a következő év, nehéz, akár veszélyes is lehet, de jó lehetőség is arra, hogy a román-magyar párbeszédet új alapokra helyezzük.

HIRDETÉS
Ebben pedig a szórványközösségnek nagy a szerepe, hiszen egyfajta hidat kell képezzen a román-magyar párbeszédben, a sikeres példák és a jó együttélési modellek felmutatásával. Ez nagy felelősség, de a szórvány legfontosabb feladata is a következő évben” − fogalmazott Porcsalmi.
Nem elég a félmegoldás

Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány igazgatója házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva: lehetőséget kaptak arra, hogy bebizonyítsák, a semmiből is lehet újat alkotni a szórványban, hiszen a minőség jegyében, összefogás révén megépítették a szamosújvári iskolát.

Nem szabad fél megoldásokkal megelégednünk, az elmúlt években közösen jutottunk el oda, hogy ezeket az eredményeket elérjük”

− jelentette ki. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke gratulált az elért eredményekhez, a több mint 450 diáknak otthont adó új iskolához. „Tanulnunk kell egymástól, a jó gyakorlatokat el kell lesnünk egymástól, empátiával és megértéssel kell a szórvány felé fordulnunk” − mondta a képviselő.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva: hálásak az erdélyi magyar közösségnek és az RMDSZ-nek azért, hogy immár létezik hivatalosan is egy nap, amikor nemcsak együtt ünnepelhetnek, hanem együtt is tervezhetik a szórványmagyarság jövőjét.

Van jövő a magyar szórványban, annak a szemlélet-váltásnak is köszönhetően, amely alapján nem mondtunk le erről a közösségről, nem törődtünk bele azokba a víziókba, amelyek ennek a felszámolásával riogattak”

– emelte ki. Úgy vélte, erre probléma helyett lehetőségként kell tekinteni, és a már működő struktúrákat fent kell tartani, támogatni. Emlékeztetett, a magyar kormány 2018-ig 31 új óvodát és bölcsődét hoz létre a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében, ugyanennyit újítanak fel, és további 50 új intézmény létrejöttét, fejlesztését finanszírozzák.

Fotó: Facebook/RMDSZ

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető emlékeztetett, hogy Bihar megyében is jelentős magyar közösség él kisebbségben. „Romániában közel 45 ezer olyan magyar él, akinek nap, mint nap a saját identitásukért, anyanyelvükért, kultúrájuk megőrzéséért meg kell harcolniuk” - mondta. Hangsúlyozta, az RMDSZ célja, hogy ezeket a településeket felkarolja és megerősítse. „Szórványban a lét a tét” - emlékeztetett Benedek Zakariás, a szórvány parlamenti képviselője megköszönve a székelyföldi önkormányzatoknak, hogy felkarolják a szórványközösséget. „Össze kell fognunk szórványközösségünkért, még akkor is, ha különbözőek vagyunk, ha a jövőt sokszor másként látjuk” – mondta.

Faragó Péter parlamenti képviselő az Arad megyei helyzetet ismertette, rámutatva: nem ritka, hogy csupán 5-15 magyar ember él egy-egy településen. „Éppen ezért meg kell mutatnunk ezeknek az embereknek, hogy van egy összekötő fonal, amibe kapaszkodhatnak, és nem vesznek el a többség sűrűjében” – hangsúlyozta.

Azonos, de másként megnyilvánuló gondok

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnök, az oktatás helyzetét taglaló beszélgetés moderátoraként a szamosújvári jó példára hívta fel a figyelmet, rámutatva: olyan helyen áll most magyar iskola, ahol korábban nem volt.

Szabó Ödön parlamenti képviselő az oktatási törvény tervezett módosításairól elmondta: három műhelyben is folyik a munka, de még nem láttak eredményt. Úgy vélte, nem szerencsés folyamatosan változtatni a törvényen, amíg vannak még nem alkalmazott részei.

Rámutatott, jövőtől a tanügyi alkalmazottak bérezése önkormányzati hatáskörből tanfelügyelőségi hatáskörbe kerül, ami egyes, önkormányzatok által nem támogatott szórványiskolák esetében jó hír lehet, de a szövetség általában nem örül az újabb központosításnak. „Nekünk az lenne az igazán jó megoldás, ha minden egyes tanügyi fizetést megadnának az önkormányzatokon keresztül, függetlenül attól, hogy hány létszámos osztályok működnek az adott iskolában, a fejkvótákon teljesen függetlenül” − mondta a képviselő.

Kovács Irénke oktatásért felelős államtitkár az oktatási tárca szemszögéből mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. „Magyar gyermekeink „pozitív diszkriminációban” kell részesüljenek, versenyképes tudást kell biztosítsunk számukra, a minőségi oktatás feltételeit kell megteremtenünk” – fogalmazott.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szociológusként a kollégáival együtt végzett, az egyes iskolák demográfiai veszélyeztetettségét felmérő kutatások eredményeiről számolt be. Elmondta, az aktualizált adatok szerint

a problémák nem országosan észlelhetők, hanem kistérségről kistérségre ugyanazok a gondok másképp nyilvánulnak meg. Éppen ezért a megoldásokat is differenciáltan kell keresni, hangsúlyozta.

A jó példák bemutatásánál Balázs Bécsi Attila a Téka Művelődési és Oktatási Központról és a Téka Alapítvány által működtetett intézmények kihívásairól és eredményeiről beszélt, míg Balla Ferenc igazgatóként a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységét ismertette. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a magyar kormány által támogatott bölcsőde- és óvodaprogram eredményeit ismertette.

Fotó: Facebook/RMDSZ

A továbbiakban Derzsi Ákos szenátor a szociális intézmények és szervezetek működésének kihívásairól számolt be, míg Csép Éva Andrea parlamenti képviselő az állami intézmények és azok vezetői, valamint a szociális szféra szereplői közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke a magyar házak hálózatát ismertette, Menyhárt Ernő, a Szent Ferenc Alapítvány képviseletében a Böjte Csaba által megálmodott hálózat tevékenységét mutatta be. Emellett Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, László Erika, a Máltai Szeretetszolgálat képviselője és Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke is felszólalt.

Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke a rendszeres találkozás és egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. A találkozó zárásaként a jelenlévők elfogadtak egy zárónyilatkozatot, melyben kimondják, hogy a romániai magyar szórványközösség egységesen kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mellett.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS