Új köntösbe öltözik a nagyenyedi kollégium

Az uniós pénzből finanszírozott felújítás során az érintett épületrészekben a külső és belső restaurálás mellett a villany-, gáz-, víz- és csatornahálózatot is korszerűsítik, kicserélik a bútorzatot, 17 osztálytermet számítástechnikai felszereléssel, további tíz termet és laboratóriumot modern didaktikai eszközökkel szerelnek fel.

Az első, legkisebb épület, az elemi iskola restaurálása tavaly júniusban fejeződött be, miután előre nem látható munkálatok adódtak: mivel az ingatlan iszapos talajra épült, alá kellett falazni. Szőcs Ildikó igazgató elmondta, mivel műemlék épületről van szó, számos előre nem látható munkálat adódott. Ráadásul a projekten belül nem egyenlítődik a számla, így ezeket a kiadásokat a pályázónak vagy a tulajdonosnak kell fedeznie. Az igazgató becslése szerint a tervben nem szereplő összmunkálatok akár a projekt öt százalékát is kitehetik.

A kisiskola restaurálása során a teljes külső és belső felújítás mellett a villanyhálózatot, a fűtési rendszert és az asztalosmunkákat is kicserélték. Ugyanez a folyamat zajlott le a főépület déli szárnyában is, melynek első és második épületén a leánybentlakás működik. A régi hálók helyén 6 személyes, fürdővel is felszerelt szobákat, új mosdókat alakítottak ki.

A keleti szárnyban a dokumentációs könyvtár és a múzeum restaurálása zajlik a tulajdonos Erdélyi Református Egyházkerület finanszírozásával, a munkálatok során régi falfestményeket találtak. Jövőre a projekt második szakaszában technikai eszközök beszerzésére írnak ki tendert, az állandó internetkapcsolat mellett ugyanis modern felszerelés, például interaktív táblák felszerelése is szerepel a projektben.

Az új köntösbe öltöző kollégiumban a munkálatok ellenére zajlik az élet, a tanintézetben az általános negatív tendenciák, a csökkenő diáklétszám ellenére sincs ok panaszra. Jelenleg mintegy 700 diák tanul itt, akik a régi hagyománynak megfelelően Pécskától Pusztináig az ország számos régiójából érkeznek.

A diáklétszám enyhén növekvő tendenciát mutat, meséli Szőcs Ildikó igazgató, aki szerint ez többek között a szakoktatás beindításának is tulajdonítható. Enyeden nem féltek a szakmai oktatás felvállalásával együtt járó esetleges presztízsvesztéstől, és joggal: a nyolc éve beindított turisztika-közélelmezés profil sikeresnek bizonyult.

„Azt tapasztaltam, ha ezt nem lépjük meg, akkor a diákok egy része román iskolába megy szakmát tanulni” – indokolta a döntést Szőcs Ildikó. Ennek megakadályozása végett a szakközépiskolai osztályok mellett szakmunkásképzőt és posztlíceális képzést is indítottak, utóbbi főleg az idegenforgalomban dolgozó torockóiak körében népszerű.

A szintén hagyománnyal rendelkező ösztöndíjrendszer is vonzza a jelentkezőket, a nagy múltú intézményben mindig voltak „cipós diákok”. „Szeretnénk a minőségre is ráerősíteni, hogy ne csak a szociális helyzet alapján járjon a juttatás” – magyarázza az igazgató, aki szerint a pontrendszer alapján odaítélt ösztöndíjnál a tanulmányi helyzet mellett az iskolai életben való részvételt is figyelembe veszik.

Mint arról beszámoltunk, a felújítási munkálatok 2012 nyarán kezdődtek el, a projekt összértéke közel 30 millió lej, amelyből 23 millió vissza nem térítendő uniós támogatás, 500 ezer lejjel pedig a helyi önkormányzat járul hozzá a kivitelezéshez. A nagyenyedi polgármesteri hivatal 2011-ben nyerte el a projekthez szükséges uniós támogatást, miután a pályázás érdekében 25 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött az ingatlan tulajdonosával, az Erdélyi Református Egyházkerülettel. A kivitelezési tervet az egyházkerület saját költségén készíttette el, miután 2005-ben visszaszerezte a korábban államosított ingatlant.

A kollégiumot Bethlen Gábor fejedelem alapította 1622-ben Gyulafehérváron, 1662-ben Apafi Mihály költöztette Nagyenyedre. Itt működik az ország legrégebbi, a 18. században létrehozott természettudományi múzeuma, amelynek több mint 35 ezer kiállított tárgyból álló, Afrikából, Amerikából, Ausztráliából és Új-Zélandról származó növény- és állattani, paleontológiai, ásványtani állománya van.