A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek
Fotó: Haáz Vince
Pénzügyi és lélektani problémákat okozott inkább egyelőre a koronavírus-járvány az erdélyi magyarok körében, egészségügyi hatása még elenyésző egy közvélemény-kutatás eredményei szerint.
2020. április 16., 19:092020. április 16., 19:09
2020. április 16., 19:142020. április 16., 19:14
Az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a koronavírus-járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be – derül ki az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég által készített felmérés első eredményeiből. Az erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint
A válaszadók alig 3 százaléka gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei, viszont a tesztelésig nem jutottak el. Csupán 0,1 százalék számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van, és 1 alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozók (a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek) tartják a leginkább valószínűnek a megfertőződésüket.
Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos:
A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.
A védekezést viszont a válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek.
A járvány egyik komoly „mellékhatása” a bezártság érzése és az ebből adódó szorongás, aggodalom
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A válaszadók 53 százaléka amúgy csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – önként vagy karantén miatt –, és csupán 8 százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.
Jelentős azok aránya is (20 százalék körüli), akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalék említette.
Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebb életkorúak és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, inkább férfiak, inkább fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.
A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.
A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!