A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek
Fotó: Haáz Vince
Pénzügyi és lélektani problémákat okozott inkább egyelőre a koronavírus-járvány az erdélyi magyarok körében, egészségügyi hatása még elenyésző egy közvélemény-kutatás eredményei szerint.
2020. április 16., 19:092020. április 16., 19:09
2020. április 16., 19:142020. április 16., 19:14
Az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a koronavírus-járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be – derül ki az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég által készített felmérés első eredményeiből. Az erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint
A válaszadók alig 3 százaléka gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei, viszont a tesztelésig nem jutottak el. Csupán 0,1 százalék számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van, és 1 alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozók (a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek) tartják a leginkább valószínűnek a megfertőződésüket.
Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos:
A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.
A védekezést viszont a válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek.
A járvány egyik komoly „mellékhatása” a bezártság érzése és az ebből adódó szorongás, aggodalom
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A válaszadók 53 százaléka amúgy csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – önként vagy karantén miatt –, és csupán 8 százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.
Jelentős azok aránya is (20 százalék körüli), akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalék említette.
Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebb életkorúak és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, inkább férfiak, inkább fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.
A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.
A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!