A zilahi Wesselényi-kollégium patinás épülete
Fotó: Facebook/Colegiul Național Silvania
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében – számolt be a Maszol hírportál. Csűry István szerint így akadályoznák a restitúciós eljárást.
2021. augusztus 24., 16:492021. augusztus 24., 16:49
2021. augusztus 24., 17:032021. augusztus 24., 17:03
A Maszol keddi beszámolója szerint a zilahi ügyészség a „hivatalból indított” nyomozása keretében a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával, illetve hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsítja, ezért idézték be őket a zilahi ügyészségre.
Csűry István királyhágómelléki református püspök a hírportálnak elmondta, hogy a kihallgatáson elhangzottak szerint az ügyészség elsősorban egy olyan okirat után kutakodik, amely 1911-ben lett kiállítva, és amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található. Az okirat előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium visszaszolgáltatási eljárása keretében is.
– magyarázta a Maszolnak Csűry, aki szerint ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.
A KREK 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás zilahi iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozsvári Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert. Az újabb fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és – ellentmondva a korábbi ítéletnek – 2019 októberében elrendelte a per újraindítását.
Csűry István akkor a Krónikának nyilatkozva pozitívumként értékelte a döntést, és úgy vélte, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta: a kolozsvári törvényszék felületes munkát végzett és nem vette figyelembe a KREK precíz dokumentumait. „Semmi kételyem nincs afelől, hogy valami is hiányozna, és mást bizonyítanának, minthogy az a mi jogos tulajdonunk” – fogalmazott akkor lapunknak.
Reményre ad okot, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte újratárgyalásra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási perét, mondta el a Krónikának Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az impozáns, ám leromlott állapotú ingatlanban a restitúciót követően is iskola műk&am
A királyhágómelléki református püspök most a Maszolnak elmondta: a pénteki meghallgatáson egyelőre csak az okirat-hamisítás vádpontja kapcsán kérdezték őket, a többiről nem esett szó, de úgy vélte, hogy újabb beidézésekre is számíthatnak.
Azt is elmondta, hogy a nyomozás nem kifejezetten az egyházi elöljárók, hanem az intézmények ellen indult.
Csűry István királyhágómelléki református püspök
Fotó: Makkay József
Csűry István úgy vélte, az ügyészség azért kreált büntetőpert az ügyből, hogy késleltesse a Wesselényi-kollégium polgári perét. „Ezzel ugyanis megállítják a polgári pert, ami jó úton halad, mert a Legfelsőbb Bíróság is pozitívan állt hozzánk, és most nekik egy másik eszközhöz kellett nyúljanak azért, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást” – mondta a Maszolnak a püspök.
Azt is hozzátette, hogy „a vitatott okirat, ami után szimatolnak”, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében is előkerült, annak eredeti példánya az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában található.
a királyhágómelléki püspökség ügyvédjénél, a nagyváradi püspökségen, az erdélyi egyházkerület levéltáránál, illetve a zilahi esperesi hivatalban.
A keresett és vitatott okirat tulajdonképpen az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának egy rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez, amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.
– fogalmazott a Maszolnak Csűry, hozzátéve: „nagyon barátságtalannak tartom, hogy egyszerre két református püspököt Romániában ugyanazon a napon, ugyanabban az órában ügyészség elé citálnak, ezt még Ceaușescu idejében sem merték megcsinálni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!