
A zilahi Wesselényi-kollégium patinás épülete
Fotó: Facebook/Colegiul Național Silvania
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében – számolt be a Maszol hírportál. Csűry István szerint így akadályoznák a restitúciós eljárást.
2021. augusztus 24., 16:492021. augusztus 24., 16:49
2021. augusztus 24., 17:032021. augusztus 24., 17:03
A Maszol keddi beszámolója szerint a zilahi ügyészség a „hivatalból indított” nyomozása keretében a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával, illetve hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsítja, ezért idézték be őket a zilahi ügyészségre.
Csűry István királyhágómelléki református püspök a hírportálnak elmondta, hogy a kihallgatáson elhangzottak szerint az ügyészség elsősorban egy olyan okirat után kutakodik, amely 1911-ben lett kiállítva, és amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található. Az okirat előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium visszaszolgáltatási eljárása keretében is.
– magyarázta a Maszolnak Csűry, aki szerint ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.
A KREK 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás zilahi iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozsvári Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert. Az újabb fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és – ellentmondva a korábbi ítéletnek – 2019 októberében elrendelte a per újraindítását.
Csűry István akkor a Krónikának nyilatkozva pozitívumként értékelte a döntést, és úgy vélte, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta: a kolozsvári törvényszék felületes munkát végzett és nem vette figyelembe a KREK precíz dokumentumait. „Semmi kételyem nincs afelől, hogy valami is hiányozna, és mást bizonyítanának, minthogy az a mi jogos tulajdonunk” – fogalmazott akkor lapunknak.

Reményre ad okot, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte újratárgyalásra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási perét, mondta el a Krónikának Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az impozáns, ám leromlott állapotú ingatlanban a restitúciót követően is iskola műk&am
A királyhágómelléki református püspök most a Maszolnak elmondta: a pénteki meghallgatáson egyelőre csak az okirat-hamisítás vádpontja kapcsán kérdezték őket, a többiről nem esett szó, de úgy vélte, hogy újabb beidézésekre is számíthatnak.
Azt is elmondta, hogy a nyomozás nem kifejezetten az egyházi elöljárók, hanem az intézmények ellen indult.
Csűry István királyhágómelléki református püspök
Fotó: Makkay József
Csűry István úgy vélte, az ügyészség azért kreált büntetőpert az ügyből, hogy késleltesse a Wesselényi-kollégium polgári perét. „Ezzel ugyanis megállítják a polgári pert, ami jó úton halad, mert a Legfelsőbb Bíróság is pozitívan állt hozzánk, és most nekik egy másik eszközhöz kellett nyúljanak azért, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást” – mondta a Maszolnak a püspök.
Azt is hozzátette, hogy „a vitatott okirat, ami után szimatolnak”, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében is előkerült, annak eredeti példánya az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában található.
a királyhágómelléki püspökség ügyvédjénél, a nagyváradi püspökségen, az erdélyi egyházkerület levéltáránál, illetve a zilahi esperesi hivatalban.
A keresett és vitatott okirat tulajdonképpen az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának egy rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez, amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.
– fogalmazott a Maszolnak Csűry, hozzátéve: „nagyon barátságtalannak tartom, hogy egyszerre két református püspököt Romániában ugyanazon a napon, ugyanabban az órában ügyészség elé citálnak, ezt még Ceaușescu idejében sem merték megcsinálni”.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!