2013. április 09., 07:542013. április 09., 07:54
Incze Miklós, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy a csíkszeredai ügyészségre benyújtott feljelentés nyomán bízták meg őket azzal, hogy vizsgálják ki, van-e törvényes alapja a székely zászlók kitűzésének. Sorin Mihai Colceriu, a csíkszeredai városi ügyészség főügyésze elmondta, a feljelentés Ilie Şandru nyugalmazott maroshévízi tanártól érkezett, március 27-én iktatták. Şandru azt kifogásolja, hogy az iskolák nem tartják be a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott döntését, amellyel hatályon kívül helyezte a Hargita Megyei Tanács 2009/269-es határozatát, amely a megye zászlójává nyilvánította a székely lobogót. A főügyész hozzátette, az ügyben vizsgálatot folytatnak, és ezt követően születik döntés a további lépésekről. Hasonló feljelentés érkezett a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi ügyészségekre is – erősítette meg Colceriu. A maroshévízi nyugalmazott pedagógus korábban levélben szólította fel a tanintézetek vezetőit a székely zászló eltávolítására, az ítélőtábla döntésére hivatkozva.
Székelyudvarhelyen közép- és általános iskolák igazgatóit is behívták a rendőrségre. Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója kérdésünkre elmondta, az iskola épületén lobogó székely zászlóval kapcsolatos kérdéseket tettek fel: ki tette fel, mikor, ismeri-e a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabályokat? Március 22-ére kapott idézést a rendőrségtől a Benedek Elek Tanítóképző igazgatója, Lukács István is, akitől azt is megkérdezték, hogy milyen pénzből vásárolták a zászlót. A tanintézet vezetője elmondta, hogy nem „kérdőre vonták őket”, korrektül tették fel a kérdéseket. Gábos Anna, az Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója is hasonló nyilatkozatot kellett hogy tegyen. „Egy óra alatt négyoldalas nyilatkozatot írtunk” – mondta. Hozzátette, mindannyian azt nyilatkozták, hogy tudomásuk szerint nincs olyan törvény Romániában, amely tiltaná a székely zászló használatát, és sem a tanfelügyelőségtől, sem pedig a helyi önkormányzattól nem kaptak értesítést, hogy le kellene venni azt a tanintézet épületéről.
Gyergyószentmiklóson is sorra idézik be a tanintézetek és kulturális intézmények vezetőit a rendőrségre, van iskola, amelynek homlokzatáról már korábban levették az arany-kék lobogót. Farkas Zoltán, a Batthyány Ignác Műszaki Szakközépiskola igazgatója elmondta: „Még novemberben eltávolították az iskola frontjáról a lobogót, technikai okok miatt. Nem is értem, miért kellett a rendőrségre mennem.” Azon kérdésre, visszateszik-e a zászlót, nem kaptunk határozott választ: „Meglátjuk, mi lesz az eredménye a kivizsgálásnak” – mondta az igazgató. A Salamon Ernő Gimnázium homlokzatán is ott lobog a székely zászló, Lakatos Mihály igazgató azonban elmondása szerint eddig nem kapott hivatalos felszólítást arra, hogy el kellene onnan távolítani. Ő is volt rendőrségi kihallgatáson, és úgy gondolja, nem követett el törvénytelenséget.
Keresztes Csongor, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója ottjártunkkor az erkélyen épp a zászlókkal bíbelődött; nem bevenni, csak megigazítani akarta a székely lobogót. Ő is járt már a rendőrségen, de senki nem értesítette, hogy be kell venni a székely jelképet. „Sejtem, hogy az ügynek lesz folytatása, bár nagyon remélem, hogy észhez tér az igazságszolgáltatás, és sokkal fontosabb ügyekkel foglalkoznak inkább” – mondta Keresztes.
Csíkszéken is több iskola homlokzatára kifüggesztették a székely zászlót, de mindeddig nem hívtak iskolaigazgatókat a rendőrségre emiatt, ahogy Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson történt – derült ki több igazgatóval történt beszélgetésünkből. Csíkszentdomokoson a Márton Áron Általános Iskola igazgatója, Veress Anna Aranka viszont arról számolt be, hogy még a március 15. előtti időszakban a helyi rendőrök szóbeli felszólítására levették a több mint három éve kifüggesztett és a megyei tanács adományaként kapott székely zászlót az iskola épületéről.
Mint arról beszámoltunk, Borboly Csaba megyei tanácselnök vasárnap levélben biztosította támogatásáról a beidézett iskolaigazgatókat. Ebben hangsúlyozta, hogy Romániában nincsen olyan hatályos jogszabály, mely tiltaná a helyi, megyei vagy regionális zászlók használatát, és úgy vélte, a rendőrségi vizsgálat az intézményvezetők megfélemlítését szolgálja.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.