Üdvözlik az önkormányzatok az „épületszépítő” adót

Az intézkedés nem kötelező érvényű, mindegyik hivatal maga dönt arról, hogy a törvényes kereten belül alkalmazza-e, illetve ha igen, milyen mértékben a rendelkezést. Több elöljáró szerint már régóta szükség van az intézkedésre, amelytől a városkép javulását, szebbé válását várják.

Az önkormányzat épületeket szerezhet meg

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott: a városkép javulásán kívül a szabályozás nyomán az önkormányzatoknak arra is lehetőségük van, hogy az eddigi hiányos adózási rendszer miatt elérhetetlen ingatlanokat szerezzenek meg. A városvezető példaként azt hozta fel, hogy a hatvan–hetven évvel ezelőtt épült gyárak értékét 1989 után nem mérték fel újra, emiatt ezek tulajdonosai jóval, akár tíz–hússzor kisebb illetéket fizetnek, mint az újonnan felépített ipari létesítmények tulajdonosai, miközben előbbiek elhanyagolják, kihasználatlanul hagyják az épületeket.

Antal a szakszervezetek művelődési házára is kitért, amelyet nem akarnak eladni, de a tulajdonosnak karbantartásra, felújításra sincs pénze. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: a szintén romos állapotban lévő Bodok Szálló épületét úgy sikerült megszereznie a városnak, hogy egy törvénymódosítás miatt nagyobb adót róhattak ki az elhanyagolt turisztikai létesítményekre, ennek nyomán a tulajdonos úgy döntött, inkább eladja a hotelt.

„Nem az a célunk, hogy magánszemélyeket hozzunk nehéz helyzetbe a megnövelt adóval. Arra figyelünk, hogy ha a visszaszolgáltatott épület idős tulajdonosának nincs lehetősége a homlokzat felújítására, megvizsgáljuk, milyen módon tudunk segíteni. De az intézmények vagy cégek esetében, amelyek a magánosítás révén jutottak épületekhez, és ezeket teljesen elhanyagolták, mindenképpen alkalmazzuk a szigorított adókulcsot” – hangsúlyozta Antal Árpád. Sztakics Éva alpolgármester arra tért ki, hogy a helyi adókat évközben nem módosítják, így az új adótörvénykönyv előírásairól november–decemberben fognak tárgyalni, amikor a jövő évi illetékekről döntenek.

Marosvásárhely is élni fog a lehetőséggel

Marosvásárhelyen is év végén, a 2016-os költségvetés tárgyalásakor döntenek az ügyben, de az önkormányzat minden bizonynyal élni fog a lehetőséggel. Ercsei Ferenc, a polgármesteri hivatal adóügyi osztályának vezetője elmondta: a törvény eddig nem tette lehetővé, hogy nagyobb adót rójanak ki az elhanyagolt épületek tulajdonosaira, pedig ezzel ösztönözni lehetne őket az ingatlanok rendbetételére.

„Sokszor szóba került az ügy, de amíg hivatalosan nem jelenik meg erről előírás a Hivatalos Közlönyben, az önkormányzat nem tehet semmit” – fogalmazott. Ercsei hangsúlyozta: a vásárhelyi hivatal mindig figyelembe veszi a törvény illetéknövelésre vonatkozó előírásait, illetve azzal a lehetőséggel is élni szokott, hogy adókedvezményt biztosít a saját költségükön ingatlant leszigetelő, tatarozó lakóknak.

Dorin Florea polgármester egyébként még 2011-ben beszélt arról, hogy különadót vetne ki azokra a tulajdonosokra, akik elhanyagolják ingatlanjaikat, ezek ugyanis szerinte rondítják a városképet. Ennek nyomán a volt Aranykakas vendéglő és a Somostetőn levő teraszos vendéglátó-ipari egység épületére plakátokat helyeztek ki, amelyeken jelezték, hogy ezek nem a városháza tulajdonai. Évekkel ezelőtt a rendőrség felmérést készített, összesítve a kifogásolt állapotban lévő ingatlanokat: a listán tíz épület szerepelt, a tulajdonosoknak pedig felszólítást is küldtek, de konkrét lépés azóta sem történt.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is egyetért az új adótörvénykönyv módosító előírásával, az önkormányzat azonban még nem döntött az ügyben – tudtuk meg Mirela Ogruţan szóvivőtől. Az elöljáró nemrég úgy nyilatkozott: a parlament korrekt döntést hozott, amikor lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy megemeljék a helyi ingatlanadót a kötelezettségüknek eleget nem tevő tulajdonosok esetében. „Szükség van a nagyobb adókra, hogy a tulajdonosok ne a passzivitást válasszák. A törvényt betartani kell, nem vitatni” – szögezte le Emil Boc. A kolozsvári önkormányzat egyébként nemrég tíz belvárosi ingatlan homlokzatának felújítását hagyta jóvá.

Ilie Bolojan kezdeményezte a módosító intézkedést

Az elhanyagolt épületekre kivetett különadó ötlete Ilie Bolojan nagyváradi polgármestertől származik, aki a megyei jogú városokat tömörítő egyesület (AMR) elnökeként augusztusban nyújtotta be az erre vonatkozó módosító javaslatot az új adótörvénykönyv kapcsán. Bolojan akkor úgy érvelt: ezek az épületek és telkek balesetveszélyesek, és fertőzések forrásai lehetnek, ezért sürgősen cselekvésre kell ösztönözni a tulajdonosokat.

„Nézzünk csak szét Bukarestben, mindenhol katasztrofális állapotok uralkodnak. Ezek az épületek hajléktalanoknak és patkányoknak adnak otthont, ez pedig rendkívül zavaró a szomszédok számára. Látni fogja mindenki, hogy az intézkedés nyomán néhány éven belül számottevően változni fog mindenhol a városkép” – fogalmazott Nagyvárad elöljárója a parlament előtt.

Szerinte addig kellene az illeték befizetésére kötelezni az érintett lakosokat, amíg rendbe nem hozzák az ingatlant vagy a földterületet. Bolojan úgy vélte: nem áll fenn annak a veszélye, hogy az intézkedés nyomán családok veszítsék el otthonaikat, és az utcára kerüljenek, hiszen mindegyik önkormányzat „a helyi valóságokhoz alkalmazkodva” ülteti majd gyakorlatba az előírást, amelynek legfőbb célja az épületek szebbé tétele.