
Fotó: Krónika
Fotó: Zsigmond István
A Székelyföld pedig az édesvizek forrása. „Elég sokan iszszák azt a vizet, ami a kertjeink végében folyik el” – magyarázta a profeszszor, ezért kiemelten fontos a vizek tisztaságának a biztosítása. Kolumbán szerint a Székelyföld ma is azért olyan vonzó turisztikai célpont, mert az itteni táj őrzi még a székely természetközeli rendtartás nyomait. Az autonómia, a jövő érdekében hozhatná vissza ezeket a hagyományokat. A Sapientia tanára úgy vélte, nem célravezető etnikai alapon kérni a Székelyföld autonómiáját. Ha környezetvédelmi, gazdasági szempontok kerülnek előtérbe, azok magukkal hozzák az autonómia etnikai vonatkozásait is.
Az asztalnál ülő román értelmiségiek valamennyien az autonómia támogatóiként nyilvánultak meg. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy vélte, az EU-csatlakozás után a román politika már nem beszélhet az autonómiatörekvések illegitimitásáról. Románia ugyanis megannyi olyan országgal került egy csoportba, amelyek berendezkedésében bevált az autonómiák alkalmazása. Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Emberjogi Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy csak előítéletek alapján lehet elutasítani Romániában a székelyföldi területi autonómia követelését. Valamennyi gyakorlati érv az autonómia mellett szól. Az emberjogi szakértő problémásnak tekintette az RMDSZ által javasolt kulturálisautonómia-modellt, mert az a politikai hatalom monopolizálását is tartalmazza. Daniel Barbu, a Bukaresti Tudományegyetem politológiaprofesszora aggasztónak vélte, hogy a demokrácia megcsúfolása ellen világszerte egyre fásultabbak a reakciók. A professzor úgy vélekedett, kevés az esélye annak, hogy a közeljövőben úgy módosítsák Románia Alkotmányát, hogy az a különleges státusú székely autonómiát is megengedje. Előadása – a moderátori szerepet betöltő Bakk Miklós politológus szerint – konstruktív pesszimizmust sugallt.
A vitában a Krónika tette fel a kérdést: felülírja-e a székelyföldi autonómiatörekvéseket az a tény, hogy közvélemény-kutatások szerint a székelyföldi magyarok is elsősorban magasabb nyugdíjat, jobb egészségügyi ellátást, jobb utakat kívánnak, és az autonómia csak negyedik-ötödik helyen jelenik meg a fontossági sorban? Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra hivatkozott, hogy a politikusok hajlamosak pénzzel pótolni a demokráciahiányt. Nicolae Ceauşescu is bérkiegészítést ígért a hatalmát megdöntő 1989-es forradalom napjaiban tartott utolsó beszédében.
Tusványos csütörtöki napjára immár kisütött a nap is, így a tábor visszatérhetett a rövidnadrágos hagyományokhoz.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.