Tusványos: román lesz, aki erdélyinek vallja magát

Bár hivatalos megállapodás nincs e tekintetben az EMNT és az RMDSZ között, a két szervezet népszámlálási munkacsoportjai már most folyamatosan egyeztetnek az összeírással kapcsolatos teendőkről – árulta el a kulisszatitkot a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Mint részletezte, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnököz, kérve, hogy az összeírás kérdése semmiképpen ne képezze politikai csatározások témáját. A szövetségi elnöktől még nem érkezett válasz, azonban Demeter bizakodó, hiszen – mint fogalmazott – mindenkinek az az érdeke, hogy minél többen vallják magyarnak magukat októberben.

Márpedig ennek most akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275–
1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság. Mint részletezte, három tényező is kedvezőbben alakult, mint a korábbi összeírások alkalmával. A masszív elvándorlás már nem annyira a kisebbségek jellemzője, mint volt a rendszerváltást megelőző vagy az azt közvetlenül követő években, ma már – mivel a magyarországi és romániai gazdasági erőviszonyok nagymértékben kiegyenlítődtek – inkább a többségi nemzet tagjai vállalnak munkát külföldön. Nőtt eközben a gyermekvállalási kedv a magyarság körében. Harmadik tényezőként az asszimiláció kérdéskörét említette. Ez nem állt le, azonban nőtt a családok instabilitása, azaz gyakoribbak a válások, ami révén gyakoribb, hogy az egyszülős családban a gyermek magyar identitása erősebbé válik. Kiss Tamás szerint azonban nagyban azon múlik, hogy valóban megállítható-e az arányvesztés, hogy az eredmények összesítésekor hogyan fogják kezelni a több mint egy éve külföldön tartózkodó román állampolgárokat. Számuk ugyanis eléri Románia lakosságának 10-12 százalékát, s amennyiben őket az itt élőkkel együtt kezelik majd, előfordulhat, hogy a magyarok számaránya csökkenni fog.

Az előadásokból kiderült, már zajlik a népszámlálási kampány, ami több pillérre épül. A magyarság számarányának megfelelően a népszerűsítésre költhető keret 6,6 százalékával gazdálkodhat a magyarság, ebből készülnek a szórólapok, reklámok, plakátok. Több téren is eltér egyébként a mostani összeírás az előzőektől. Lesznek például magyar űrlapok, s született egy olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok alkalmazásakor előnyt élvezzenek a magyarul beszélők. Magyar űrlapot ugyanis csak akkor lehet kitölteni, ha a biztos ismeri a nyelvet. Szintén lényeges módosítás, hogy nem felsorolt etnikumok és felekezetek közül kell kiválasztania a polgárnak, hogy minek vallja magát, hanem egy üres mezőbe írják, amit bevall, s csak az összesítéskor kódolják a nemzetiségeket.

A székelyeket külön etnikumként regisztrálják, de Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől megtudtuk: akárcsak az előző alkalmakkor, összesítéskor a székelyek számát hozzáadják majd a magyarokéhoz; a székely azonban nem lesz önálló nyelv. A csángókat viszont etnikumként és nyelvként egyaránt külön jelenítik majd meg. Eközben ha valaki egy tájegységet jelöl meg ebben a rubrikában – például csíkinak vagy erdélyinek vallja magát –, azt automatikusan románként regisztrálják.

Hasznos tanácsokkal szolgált az előadás során a népszámlálási kampány szervezőinek Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánystábjának tagja, aki az ottani tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel, miközben Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára a kisebbségi népszámlálás lehetőségeiről és korlátairól értekezett. Kapitány szerint mindenképp jobb a mostani öszszeírás jogi környezete, mint az előzőeké, de – mint leszögezte – a magyarság képviselőinek tudniuk kell élni a lehetőségekkel ahhoz, hogy valóban megállítható legyen az arányvesztés.