
Nem szabad konkurálniuk egymással azoknak az egyetemeknek, melyeken magyar tannyelvű oktatás zajlik, mert céljaik azonosak – hangzott el többek között a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szerdán megtartott Minőség vagy létszám: s hol a magyar egyetem? című előadáson.
2014. július 23., 19:582014. július 23., 19:58
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szerint a felsőoktatási intézmények – függetlenül attól, hogy állami vagy magánegyetemként működnek – célja azonos: a közszolgálat.
„Az a célunk, hogy minél több olyan fiatalt neveljünk, akik itthon maradnak, és hazájukban próbálnak érvényesülni. Erdély és a Partium gazdasági helyzetén csak úgy lehet javítani, ha minőségi oktatást biztosítunk hallgatóinknak, és ennek köszönhetően fiataljaink itthon próbálják kamatoztatni a megszerzett tudást” – jelentette ki a rektor.
Rámutatott: a Sapientia működésére elsősorban azért van szükség, hogy minőségi oktatást biztosítson olyan régiókban, ahol ez egyrészt hiánycikknek számít, másrészt az ott élő, tanulni kívánó diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy emiatt egy távoli városba költözzenek. „A Sapientia terve az volt, hogy olyan szakokat indítson, melyek hiánycikknek számítanak a magyar tannyelvű egyetemi oktatás piacán. Ez változott az elmúlt 14 évben, mert nyilvánvalóvá vált: ha a Székelyföldön nem terjeszkedünk, ezt a régiót végérvényesen elveszítjük” – fogalmazott az intézményvezető, aki szerint a közösség szolgálata felül kellene írja az egyetemek terjeszkedési stratégiáit.
Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese elmondta, a nagyváradi székhelyű intézmény elsősorban nem amiatt veszíti el a potenciális magyar hallgatókat, mert inkább Kolozsváron vagy más egyetemi központokban akarják folytatni tanulmányaikat, hanem, mert egyre többen iratkoznak román szakokra.
A pedagógus szerint egy összehangolt stratégiára van szükség ahhoz, hogy ezt a „szivárgást” meg lehessen akadályozni. „Egy friss felmérés szerint Románia lakosságának 13 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, az európai átlag pedig 24 százalék. A számok azt mutatják, van hová fejlődni” – tette hozzá.
Nagy László, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint fontos lenne létrehozni egy fórumot, melynek keretében a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok folyamatosan egyeztetnek az intézmények kínálatáról. „Az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozására sok esélyt nem látok, a jelenlegi helyzethez kell alkalmazkodnunk. Azonos célokért küzdünk hasonló eszközökkel, a piac pedig nagyjából azonos: meg kell találnunk a közös nevezőt” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!