Turistaparadicsom lehet Pádison?

A megye nemzeti liberális párti (PNL) vezetője szerint ugyanis eltúlzottak a környezetvédők heves tiltakozásai az infrastrukturális beruházások ellen a térségben egyedinek számító karsztvidéken. Popa követendő példaként az észak-olaszországi Trento autonóm régiót tartja, ahol a természetvédelmi övezetekben is virágzik az idegenforgalom.

Ottani látogatása pedig csak még inkább megerősítette elhatározását, miszerint a Bihar-hegység értékeit sokkal jobban ki kell hangsúlyozni, így a héten már helyi szakemberek és az érintett települések önkormányzati képviselőinek társaságában, továbbá a sajtó kíséretében feltérképezte Pádist és környékét, azokat a helyeket, ahol szerinte fejleszteni lehetne. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez közös munka kell hogy legyen, először meg kell nézni, hogy hol lehet és hol nem lehet megbolygatni a vidéket. Maria Şimon, a megyei önkormányzat főépítésze is leszögezte: mindenképp tiszteletben tartják majd a különlegesen védett övezeteket, azokat összevetik majd a helyrajzi térképpel és annak megfelelően készítik a terveket.

Uniós irányelvek

Alin Moş, az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park ügyvezetője is figyelmeztet arra, hogy bármit is tesztnek, legyen az Bihar, Fehér vagy Kolozs megyében, azt az Európai Bizottság irányelvei alapján kell megvalósítani. Pádis és környéke több mint 76 ezer hektáros természetvédelmi övezet, amelyet az unió 2009 óta kiváló úti célként tart számon. Talán emiatt van az, hogy a természetvédelmi park nemrég felújított székhelyére többnyire külföldi turisták térnek be tájékoztatást kérni. Az épület ugyanis nem csak adminisztratív céllal épült, hanem büfével és konferenciateremmel ellátott információs központ is, ahol háromnyelvű – román, magyar és angol – plakátok és szórólapok segítenek a látogatóknak.

„Éves szinten több száz kiránduló fordul hozzánk, de akik megállnak nálunk azok többnyire külföldiek. A románok nagy ívben elkerülik a központot, vagy ha betérnek, akkor is csak azért, hogy megkérdezzék, nyitva van-e a Medve-barlang. A külföldiek viszont meg vannak szokva a haosnló információs központokkal, először ide jönnek, hogy részletes tájékoztatást kérjenek a környékről, a körülményekről\" – magyarázta a Krónika érdeklődésére Moş.

Elmaradozó turisták

Az idén nyáron ugyanakkor az előző évekhez képest is megcsappant a kirándulók száma, és bár ott jártunkkor jó néhány sátorozóval találkoztunk, a vendéglátósok elégedetlenek a forgalommal. „Már legalább húsz éve van itt bódénk, de soha korábban ennyire nem volt gyér a forgalmunk, mint az idén. Két héttel ezelőtt szinte nem is voltak itt turisták\" – panaszkodott lapunknak az egyik Ponor-völgyi árus, mintegy megerősítve Viorel Lascu barlangászt is. A szakember – aki egyben Lucia Varga vízügyi, erdészeti és halászati ügyekért felelős miniszter tanácsosa – szerint ugyanis lehetőségeihez mérten ez a vidék alulteljesít idegenforgalmi szempontból, némi fejlesztéssel azonban akár az eddigi tízszeresére emelkedne a látogatók száma.

A Glăvoi-réten már több sátrat lehetett látni, köztük – a turistáktól picit elkülönülve – egy magasba emelt zászló jelezte a MASH-tábor helyszínét, ahol orvostanhallgatók gyakorlatoztak, sürgősségi és speciális ellátást tanultak a szakemberektől. Az egyik táborvezető orvos, Mihai Berechet érdeklődésünkre elmondta, a környéken szinte minden évben szükség van speciális mentésre, a legutóbb épp amikor megérkeztek a táborba kellett kihozzanak egy kificamodott lábú turistát egy nehezen megközelíthető területről. Tapasztalata szerint többnyire a népszerűbb kirándulóhelyeken, így a Csodavár barlanghoz vezető úton gyakoribbak a balesetek. Viorel Lascu is felhívta egyébként a figyelmet arra, hogy a turistaösvényeket fel kellene újítani, a barlangász emellett a barlangok turisztikai célú kiépítését is szorgalmazza.

Milyen legyen Pádis?

A küldöttség ugyanakkor abban egyetértett, hogy a kaotikus területrendezésnek véget kell vetni. Paul Iacobaş, a védett övezetek és azok hosszú távú fejlesztéséért felelős központ igazgatója is támogatja az elképzelést, amennyiben a fejlesztések a terület megóvását is szem előtt tartják. Szerinte most a legfontosabb, hogy eldöntsék: mivé váljon Pádis, megtudják, mit akarnak a turisták és annak milyen hatása lesz a környezetre.

Ez az amit Alin Moş is fontosnak tartana, hiszen – ahogyan azt lapunk érdeklődésére elmagyarázta – a romániai turizmusnak az egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nem készült jellemrajz a meglévő turistákról, továbbá senki sem kérdezte meg a potenciális látogatóktól, hogy miért és mennyit fizetnének. Jelezte, külföldön mindenért pénzt kérnek, de ott be is bizonyítják, hogy a befolyt összeget a szolgáltatás minőségének megőrzésére fordítják.

„Romániában a turisztikai szolgáltatások katasztrofálisak\" – fogalmazta meg Moş. Mint kifejtette, a skandináv országokban például külön ajánlatokat készítenek a nyugati és a keleti vendégeknek, előbbiek ugyanis inkább az éttermes, relaxáló programokat részesítik előnyben, míg utóbbiaknak aktívabb időtöltést, például quadozást, vadvízi evezést szánnak, ők azok akik inkább a kerti sütést választják a panziók teljes ellátása helyett. „Nálunk, most még az sincs kialakítva, hogy az emberek hova menjenek sátorozni. Pádison nincs körülhatárolt, parkolóval és tusolóval ellátott kemping\" – ecsetelte Moş, aki szerint olyan menedzsmentre van szükség, amely gyorsan alkalmazkodik, az igényeknek megfelelően változtatja a kínálatát.

„Hiába jössz és fizetsz a szállásért, ha utána nincs, mit csinálj\" – figyelmeztetett Iacobaş is, aki szeretné, hogy a terület ne csak tranzitállomás legyen. Mint mondja, a terveket nagyon alaposan kell átgondolni, hiszen a meglévő látogatókat nem akarják elüldözni. Éppen ezért a szakember célszerűnek tartaná, ha a különböző célcsoportokat különválasztanák, és specifikus zónákat alakítanának ki.

Profitorientált távlatok

Cornel Popa is azt hangoztatja, hogy nem olyan fejlesztést akar, ami csupán az építészek „ujjlenyomatát\" hagyja maga után, hanem amelyik valóban kiemeli a hely szépségét, de ugyanakkor hasznot is hoz a közösségnek. A tanácselnök első lépésként összefogna a rendőrséggel és az erdészettel, hogy a térség több pontján megfigyelő kamerákat helyezzenek el az elszaporodó falopás megfékezésére. Kijavítaná továbbá a Ponor-völgyből Aranyos-völgye felé vezető utat, s mint hangsúlyozta, ahhoz, hogy Pádis valódi turistaparadicosm legyen csatornázásra és víztisztítóra is szükség lesz. Ugyanakkor útdíjat vezetne be például a Vasaskőfalváról Pádis, illetve Aranyos-völgye felé tartó teher- és turistaforgalom számára, amely a jövőben fedezné az aszfaltcsík karbantartását.

Popa egyébként Pádis és környékének fejlesztését főleg magán- és önkormányzati társulások révén képzeli el, hiszen 2014–2020 között a nagy értékű uniós támogatásokat is csak így lehet majd lehívni, szerinte klaszterekbe tömörülve kell majd pályázni. Az előkészületekhez azonban minél hamarabb hozzá akar látni, hiszen eddig tapasztalata szerint Romániában minden projekt lassan halad.

Civil ötletek

A lapunk által megkérdezetteknek is eltérő véleményük van a Pádis-környéki fejlesztésekről, a civilek igényeiknek megfelelő szolgáltatást szeretnének. Felhívták a figyelmet többek között arra is, amit Alin Moş már régóta emleget, hogy a környéken nincsenek lakókocsiparkok, amit például a külföldi turisták előszeretettel vennének igénybe, sokan pedig többcsillagos hotelek luxusát élveznék két séta között. Egy lapunk által megkérdezett bakancsos turista eközben arról beszélt, hogy nem biztos, jót tenne a környéknek, ha nem csak a barangolni, kirándulni, túrázni vágyók érkeznének ide, hanem nyitnának a széles közönség felé is. „Nem tudom, van-e egyáltalán olyan terület a környéken, ami nem védett, s lehetne ott építkezni. Ha azonban szállodák épülnek, s a buli kedvéért kirándulók is megszállják a környéket, a természet szempontjából akár visszafordíthatatlan károk is keletkezhetnek\" – fogalmazta meg a gyakran visszajáró fiatal hölgy. Hozzátette: nem ellenzője a beruházásoknak, azonban szerinte a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, hiszen éppen a természeti értékek teszik az ország egyik legcsodálatosabb helyévé Pádist.

Egyedi látvány

A Pádis-fennsík a Bihar-hegység közepén terül el. Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét, vannak is karsztforrások, víznyelők, töbrök (dolinák) és barlangok egyaránt. Az itt található Csodavár eközben Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 méter átmérőjű és 100-200 méter mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 méteres magas barlangnyílás található.