
2011. augusztus 16., 07:502011. augusztus 16., 07:50
Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, idén is, mint minden évben, mintegy 45 személy vett részt a túrán. A kerékpározók száma nőtt, illetve csökkent annak függvényében, hogy hányan csatlakoztak bizonyos helyszíneken, illetve hányan tértek haza a túra befejezte előtt. „Nagyjából stabil ez az 50-es létszám, ezt szoktuk megcélozni. Ennek 20-30 százaléka teljesen új résztvevő, de vannak olyanok is, akik régen voltak, majd kihagytak néhány évet. Nem szoktuk meghirdetni a túrát, a keret általában baráti vonalon telik be” – mesélte az elnök, hozzátéve, idén már aznap elkelt minden hely, amikor meghirdették a túrát.
Boda Szabolcs kihangsúlyozta, a célpont a néprajzi értelemben vett Szilágyság volt, ami mintegy 50 települést jelent, olyan helyszínek, ahol még találhatóak magyar vonatkozású értékek – a túra során ezen helységek 80-85 százalékát érintették a biciklisek. „Pontosan nem tudnám megmondani, hány települést látogattunk meg, ezt majd most utólag számoljuk össze, viszont biztos, hogy 40 fölött volt a helységek száma, és mintegy 350 kilométert tettünk meg, napi 50-60 km-t bicikliztünk” – vonta meg a mérleget lapunknak a szervező. A túra augusztus 6-án vette kezdetét, és szombaton, augusztus 13-án ért véget.
A kirándulás során a közel 50 kerékpárosnak alkalma nyílt megismerkedni a szilágysági emberekkel, kultúrával, különböző templomokat, kastélyokat is meglátogattak. „Azok a települések, amelyeken áthaladtunk, vagy ahol megálltunk, általában magyar többségűek, volt persze váltakozás is, egy magyar település, egy román, de általában élő magyar közösségekkel találkoztunk. Van, ahol nagyon intenzíven érződik a hagyományok tisztelete, a népviselet, népszokások iránti alázat, azonban egyes templomokban már bársony díszítésekkel találkoztunk, látszott, hogy annak idején az emberek polgárosodni akartak, és szakítani szerettek volna a népi kultúrával. Nem mondható, hogy tömbmagyarság fedezhető fel, de vannak magyar falvak” – mutatott rá az egyesület elnöke.
A kerékpárosok úgy vélik, jó választás volt a Szilágyság, hiszen az ott még fellelhető magyar kultúráról igen keveset tudni. „Az a régió is megérdemli a ráfigyelést, úgy érzik, hogy kicsit el vannak hanyagolva” – hangsúlyozta Boda. A csapatot leginkább a szilágyságiak vendégszeretete érintette meg, – mint mondták – nem a turistáknak szóló gondoskodás érezhető, hanem a „tősgyökeres” vendégszeretet. „A turisztikai útvonalak kikerülik ezeket a helyeket. Belföldi turizmus nem nagyon létezik, a külföldi turisták pedig inkább Kalotaszeget vagy a Székelyföldet részesítik előnyben. Ez bántja a helyieket. De talán emiatt is van, hogy nincsenek belefáradva a vendéglátásba, így szívélyesen fogadtak – ecsetelte Boda Szabolcs. – Többször fordult elő, hogy egy-egy faluban a kultúrházban megterítettek nekünk, anélkül, hogy előre megbeszéltük volna, megetettek, megitattak úgy, hogy alig tudtunk továbbmenni.” A túra résztvevői közül többen hasonlóságot véltek felfedezni Udvarhelyszék és a Szilágyság között, domborzati és hangulati szempontból egyaránt. A Szilágyság természeti adottságai ugyanakkor különlegesek, hiszen rengeteg a borvidék, a szőlős, sok hangulatos borpince található, ami a Székelyföldre nem igazán jellemző. „A Szilágyság ugyanakkor nagyon vallásos vidék, és ez érződik a közösségeken, nagyon összetartóak. Általában fiatal lelkészeik vannak, akik dinamikusak, és ez szintén érződik a helyieken” – mesélte Boda Szabolcs. Az előző évekhez képest a csapatnak intenzív népi kulturális programmal szolgáltak a szervezők, három táncházat tartottak, volt népdaltanítás, egy helyen pedig disznótoros vacsorával várták őket.
A résztvevők több mint 40 meghívottal vagy helyivel találkoztak, akik bemutatták nekik a régiót, a falvakat, a kastélyokat. A túra során rengeteg fényképet készítettek, emellett filmeztek is, amelyekből majd kisfilmeket vágnak össze, felhasználva majd ezt az utólagos népszerűsítési munkában. „A túra után most nekilátunk egy Szilágyság honlap elkészítésének, emellett szeretnénk kisfilmeket öszszevágni, kiadványt készítünk majd tematikus útvonalakkal, így például lesz bor útja, kastélyok útja, templomok útja, s az érdeklődők majd válogathatnak aszerint, hogy milyen témában szeretnének elmélyülni” – tájékoztatott az elnök. A csapat ugyanakkor népdalos CD-t is szeretne megjelentetni azokkal a dalokkal, amelyeket útközben tanultak, a túra során készített fényképekből egy 2012-es naptárat is összeállítanának
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!