Nem azért mesélnek, hogy sajnálják őket a történtekért, hanem azért, mert az általuk átélt szörnyűségek megismétlődhetnek – hívták fel a figyelmet holokauszttúlélők a számukra szervezett kolozsvári beszélgetésen.
2015. június 21., 19:382015. június 21., 19:38
„Meghatározó, hogy ezek a megfogalmazhatatlan szörnyűségek ne menjenek feledésbe, egyetlen nemzetnek sem teljes az önismerete, ha nem ismeri saját múltját” – indokolta Mile Lajos kolozsvári főkonzul (képünkön) a beszélgetés megszervezését.
Hozzáfűzte: amit a korabeli magyar adminisztráció művelt, az erkölcsileg silány volt. A főkonzulátuson tartott esemény iránt korosztálytól függetlenül rendkívüli volt az érdeklődés, nem is jutott mindenkinek ülőhely.
A beszélgetést moderáló Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa felidézte a korszak történéseit, rámutatva: Kolozsváron 18 ezer zsidót zártak gettóba, 1944. május. 25-én indult az első vonat Auschwitzba. Erdélyben 1941-ben még 100 ezer zsidó volt, 1945–46-ban 30–35 ezren maradtak.
A holokauszttúlélők közül elsőként Nussbaum László szólalt meg, rámutatva: a visszaemlékezések legfontosabb része, hogy szubjektívek, mindenki másképp látja a történteket, noha mindenki számára ugyanaz történt. Leszögezte: amit elmond, nem azért mondja, hogy sajnálják.
„Semmi értelme nem volna róla beszélni, ha nem ismétlődhetne meg. De megismétlődhet!” – magyarázta. Mint mesélte, 15 éves volt, amikor Kolozsváron gettóba zárták. Ekkor már sejtették, hogy valami történni fog, de azt nem, hogy pontosan mi. Az emberek, akik az utcán bámulták őket, többnyire közömbösek voltak, de rosszindulatú is akadt. Ő az első „szállítmánnyal” érkezett Auschwitzba. Első nap apját, később 13 éves öccsét vesztette el. „Tíz-tizenkétezer embert gázosítottak el naponta, a gázkamrák folyamatosan működtek” – emlékezett.
Mureşan Judit arról beszélt, hogy családja szerencsésebb volt: a négyből hárman túlélték az embertelenséget. Szilágyi Júlia nyolcéves volt, amikor a családja Romániába szökött. „Bukarestben is éppen olyan zsidótörvények voltak, mint Magyarországon, csak korrupcióval mindent el lehetett intézni” – indokolta a döntést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!