HIRDETÉS

Túl hosszúra nyúlik a „medvetánc”

Bíró Blanka , Gyergyai Csaba 2017. június 20., 17:25

Úgy tűnik, továbbra sem zavarja a törvényhozókat, hogy a vadtámadások egyre gyakoribbak a székelyföldi megyékben, az emberek pedig úgy érzik, magukra maradtak, és hiába várják a segítséget. A konkrét megoldásokra viszont még várni kell, a helyzetet ráadásul a kormányválság is nehezíti. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének vezetője szerint a korábban kidolgozott tervezeteket mihamarabb alkalmazni kellene, s ugyanakkor tisztázni kell azt is, hogy sürgősségi beavatkozások esetén kinek és milyen módon kell lépnie.

Fotó: Rostás Szabolcs

Bár a medvetámadások rendszeressé váltak több erdélyi megyében, a vadkárok aránya pedig folyamatosan növekszik a régióban, úgy tűnik, a törvényhozóknak továbbra sem sürgős, hogy véget vessenek a vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenségnek.

A lakosság türelme napról napra fogy,

HIRDETÉS

és egyes helyszíneken már sajátos védekezési módszerekhez folyamodtak az elkeseredett gazdák, látván, hogy az illetékes hatóságok képtelenek még arra is, hogy legalább segítsenek.

A telektulajdonosok és vadászegyesületek már több esetben is a környezetvédelmi tárcához fordultak, és kérték, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagy testű ragadozók viselkedése megváltozott, fokozatosan megszűnik az emberrel szemben érzett ösztönös félelmük. A szaktárca képviselői a szakértőkkel folytatott múlt szerdai egyeztetést követően kézzel fogható megoldásokat ígértek, azóta azonban kirobbant a kormányválság, Graţiela Gavrilescu miniszter lemondott, így várhatóan tovább folytatódik a papírtologatás.

A hatóságok sem tudják, mit tegyenek

Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének vezetője a Krónika kérdésére elmondta, valódi konfliktuscsökkentő stratégiára van szükség a vadgazdálkodásban, hogy se a helyi közösségben, se a nagyvad-populációban ne essen kár. A környezetvédelmi szakember úgy tudja, a minisztérium már kidolgozott két törvénytervezetet, amelyek konkrét intézkedéseket írnak elő, ezeket Csibi szerint mihamarabb alkalmazni kellene.

A WWF képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnálatos módon

arra sincsen kidolgozva részletes, átlátható szabályzat, hogy a sürgősségi beavatkozások esetén kinek és milyen módon kell lépnie.

„Csak így lehet elkerülni, hogy megismétlődjék a szebeni történet, amikor a hatóságok képviselői hosszú ideig csak álltak, és nézték a városban sétáló medvét, és senki sem merte megoldani a problémát” – részletezte a WWF képviselője.

Csibi Magor ugyanakkor rámutatott, a kilövési kvóták meghatározásában is változtatni kell a korábbi gyakorlaton. A kvótát szerinte nem megyékre és vadásztársaságokra kell leosztani, hanem ezekkel minisztériumi szinten kell gazdálkodni, a sürgősségi esetek megoldására kell használni.

Ha Hargita megyében hat medve okoz problémát, akkor ott kell hatot kilőni,

és ne legyen akadály, hogy ott csak három egyed kilövésére kaptak engedélyt abban az évben. Viszont ha más megyében nincs gond, akkor ott ne is legyen kvóta, a problémás egyedeket lőjék ki, és ne a vadászati szempontból értékes trófeákat” – foglalta össze javaslatát a környezetvédő. Rámutatott továbbá: a kvótarendszer több mint húsz éve működik, és mégsem oldott meg semmit a vadgazdálkodásban.

Szerinte az államnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy genetikai alapon meghatározzák a medve-, hiúz- és farkaspopuláció létszámát, ne csak a vadászok becsléseire támaszkodjanak. Csibi szerint részletesebb szakértői felmérésre lenne szükség, ismerni kellene a populáció pontos összetéte­lét: mennyi a hím és a nőstény, milyen korúak a vadak.

Fotó: Pál Árpád

Abban a környezetvédők is egyetértenek a vadászokkal, hogy

egyszerűsített eljárással, gyorsan ki kellene fizetni a vadkárokat, hogy a vadtámadás után „a gazda úgy érezze, mintha csak a piacon adta volna el a tehenét”.

A bonyolult és időigényes procedúrát azonban Csibi Magor szerint le kellene egyszerűsíteni, mert annak semmi értelme sincs, hogy a károsult három évvel később kapja meg a kárösszeget a minisztériumtól.

A WWF vezetője visszautasítja a vádakat, hogy a zöldek lobbija, és a kvóta megszüntetése miatt szaporodtak túl a medvék. „Nyolc hónapja nincs kilövési kvóta. Ezek a problémák nem nyolc hónap alatt alakultak ki” – hangsúlyozta Csibi Magor.

László Béla, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke viszont úgy látja,

a kilövési kvóta megoldhatná a problémákat, hiszen a terület nem biztosít optimális feltételeket egy ekkora vadállomány számára.

A szakember szerint a létszámot sürgősen csökkenteni kell, a túlszaporodást csak kilövéssel lehet megállítani. „Többször elmondtuk már: ritkítani kell a populációt. Ha egy dobozba négy kilogramm cukor fér, hiába próbálunk beleönteni 25 kilót, a felesleg kifolyik. Körülbelül ez az arány a medvék esetében is: ott, ahol jelenleg 25 nagyvad él, valójában négy medve számára optimálisak a feltételek” – részletezte az egyesület elnöke.

Hiába járőröztek a bögöziek

A Hargita megyei Bögözben – ahol a hétvégén hét portára is betört a nagyvad – az elkeseredett helybeliek vasárnap éjjeli járőrözést szerveztek, de így sem sikerült megállítani az éhes medvét, hogy betörjön az emberek portájára. A nagyvad ezúttal négy helyen okozott kárt, 20 baromfit pusztított el.

Fotó: Barabás Ákos

Szilágyi Ferenc polgármester elmondta, összesítik a károkat, és a problémás medvék kilövését fogják kérni a környezetvédelmi tárcától. Hangsúlyozta,

tarthatatlan a helyzet, hiszen az emberek már az életüket féltik,

ráadásul jelentős anyagi károkat okoz a ragadozó a lakóknak, akik közül sokan kisnyugdíjasok, és a megélhetésük szempontjából elengedhetetlen az állattartás.

Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke elismerte, a vadásztársaság is tehetetlen az ügyben. Nem tudják korlátozni a medvepopulációt, de pénzük sincs arra, hogy az erdőben etessék őket, mivel ezt a kilőtt ragadozó árából finanszírozták. „Persze mindenki tőlünk várja a megoldást, de mi nem tehetünk semmit törvényes keretek nélkül. Riasztó akciókat, járőrözéseket szervezhetünk, de ez nem jelent hosszú távú megoldást. Fel kell fogni, hogy egyre rosszabb lesz a helyzet” – magyarázta.

Jakab hangsúlyozta, számításai szerint

a környezetvédelmi tárca tiltó intézkedése eddig legalább 10 millió eurós kárt okozott az országnak.

A Hargita megyei környezetvédelmi ügynökségnél csak az év eleje óta 38 vadkárt jelentettek, ebből 24 esetben medve okozta a kárt háziállat-állományban vagy mezőgazdasági területen. Év eleje óta három személy került kórházba Hargita megyében medvetámadás következtében.

Háromszéken csak az elmúlt hónapban 150 ezer lej értékben okoztak kárt a medvék. Bár az elmúlt időszakban több felmérés is készült, a szakértők becslése szerint az országban legalább 7500 barna medve él, az állomány 49 százaléka a székely megyékben. A székelyföldi települések önkormányzati vezetői szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint egy medve kilövéséért 40 ezer eurós büntetést ró ki az állam, de

ha egy medve megtámad, megsebesít vagy megöl egy embert, akkor egyetlen lej kártérítés sem jár érte.

A magukra maradt gazdák azonnali segítségre sem számíthatnak: a hétvégén egy bögözi gazda hiába tárcsázta a 112-es segélyhívószámot a medvetámadás idején, személyi sérülés híján senki nem sietett a védelmére.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS