Fotó: Beliczay László
Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai csütörtök délután, romániai idő szerint fél hatkor a trianoni döntés centenáriumán, és ezzel egy időben megannyi helyszínen tartanak szűk körű koszorúzást.
2020. június 03., 08:152020. június 03., 08:15
2020. június 03., 12:002020. június 03., 12:00
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke május 19-én küldött körlevelet az esperesi és lelkészi hivataloknak, valamint a református gyülekezeteknek, amelyben emlékeztetett az egyházkerület Generális Konventjének 2012-ben hozott döntésére, amelynek értelmében június 4-ét a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A püspök arra kérte a gyülekezeteket, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke pünkösdi körlevelében megemlítette: többen indítványozták, hogy június 4-én délután szóljanak a Kárpát-medence templomaiban a harangok. „Aki megszólaltatja a harangokat, tegye ezt az imádság és az építő sorsvállalás lelkületével, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük jövőnket, szilárdan gyökerezve a hitben” – fogalmazott az érsek.
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke hétfőn keltezett centenáriumi üzenetében a népet és az egyházmegye történelmét megpróbáló eseményekre való emlékezésre buzdított, valamint arra, hogy délutáni harangszóval és imádsággal fohászkodjanak Szent László király oltalmát kérve. „Nyerj e kis nemzetnek egy szívet, egy lelket, egy aklot, egy hitet és egy szeretetet, hogy visszaléphessen ősei nyomára, egyezve nézhessen hite világára. Ámen” – idézte egy 19. századi könyörgés szövegét a püspök. Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke május 29-i körlevelében arra kérte a gyülekezeteket, hogy tartsanak emlékező istentiszteleteket, amelyeket szakítsanak meg az egykori aláírás órájában egy száz másodperces harangozással.
Fotó: Barabás Ákos
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház honlapján közölte, hogy csatlakozik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány felhívásához, és arra kérte a gyülekezeteket, hogy szólaltassák meg a harangokat mementóként Trianon százéves évfordulójára. A felhívást Adorjáni Dezső Zoltán püspök jegyezte. Az RMDSZ sajtóirodája az MTI kérdésére közölte: a szövetség politikusai megemlékezéseken, koszorúzásokon vesznek részt, és a testvértelepülésekkel közösen szerveznek rendezvényeket. Az eseményeken korlátozott létszámú csoportok lesznek jelen, és szigorúan betartják a járványügyi intézkedéseket. Néhány rendezvény az online térben zajlik majd. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Csíksomlyón vesz részt egy koszorúzással egybekötött megemlékezésen.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közös közleményben tudatták, hogy több mint száz településen helyezik el az emlékezés koszorúit csütörtök délután olyan emlékhelyeken, amelyek egyfelől az első világháborút, másfelől a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétét idézik. Hangsúlyozták, hogy június 4. „a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés”.
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának a kitűzött időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!