Fotó: Beliczay László
Erdélyben megkondulnak a történelmi magyar egyházak harangjai csütörtök délután, romániai idő szerint fél hatkor a trianoni döntés centenáriumán, és ezzel egy időben megannyi helyszínen tartanak szűk körű koszorúzást.
2020. június 03., 08:152020. június 03., 08:15
2020. június 03., 12:002020. június 03., 12:00
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke május 19-én küldött körlevelet az esperesi és lelkészi hivataloknak, valamint a református gyülekezeteknek, amelyben emlékeztetett az egyházkerület Generális Konventjének 2012-ben hozott döntésére, amelynek értelmében június 4-ét a nemzeti összetartozás napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A püspök arra kérte a gyülekezeteket, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke pünkösdi körlevelében megemlítette: többen indítványozták, hogy június 4-én délután szóljanak a Kárpát-medence templomaiban a harangok. „Aki megszólaltatja a harangokat, tegye ezt az imádság és az építő sorsvállalás lelkületével, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük jövőnket, szilárdan gyökerezve a hitben” – fogalmazott az érsek.
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke hétfőn keltezett centenáriumi üzenetében a népet és az egyházmegye történelmét megpróbáló eseményekre való emlékezésre buzdított, valamint arra, hogy délutáni harangszóval és imádsággal fohászkodjanak Szent László király oltalmát kérve. „Nyerj e kis nemzetnek egy szívet, egy lelket, egy aklot, egy hitet és egy szeretetet, hogy visszaléphessen ősei nyomára, egyezve nézhessen hite világára. Ámen” – idézte egy 19. századi könyörgés szövegét a püspök. Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke május 29-i körlevelében arra kérte a gyülekezeteket, hogy tartsanak emlékező istentiszteleteket, amelyeket szakítsanak meg az egykori aláírás órájában egy száz másodperces harangozással.
Fotó: Barabás Ákos
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház honlapján közölte, hogy csatlakozik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány felhívásához, és arra kérte a gyülekezeteket, hogy szólaltassák meg a harangokat mementóként Trianon százéves évfordulójára. A felhívást Adorjáni Dezső Zoltán püspök jegyezte. Az RMDSZ sajtóirodája az MTI kérdésére közölte: a szövetség politikusai megemlékezéseken, koszorúzásokon vesznek részt, és a testvértelepülésekkel közösen szerveznek rendezvényeket. Az eseményeken korlátozott létszámú csoportok lesznek jelen, és szigorúan betartják a járványügyi intézkedéseket. Néhány rendezvény az online térben zajlik majd. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Csíksomlyón vesz részt egy koszorúzással egybekötött megemlékezésen.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közös közleményben tudatták, hogy több mint száz településen helyezik el az emlékezés koszorúit csütörtök délután olyan emlékhelyeken, amelyek egyfelől az első világháborút, másfelől a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétét idézik. Hangsúlyozták, hogy június 4. „a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés”.
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának a kitűzött időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!