Számos kérdést vet fel az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok esetében is a helyi közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak gyakorlatba ültetése, ezen az eltérő jogértelmezés sem segít.
2017. október 28., 11:072017. október 28., 11:07
2017. október 28., 11:082017. október 28., 11:08
„Az RMDSZ azt várja el a szövetség képviselői által vezetett önkormányzatoktól, hogy mindent, amit a törvény előír kivitelezzen, és ültessen gyakorlatba” – mondta Horváth Anna a Krónikának, amikor arról kérdeztük, hogy a szövetség hogyan felügyeli saját választottjai körében a helyi közigazgatási törvény jelenlegi előírásainak gyakorlatba ültetését. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy több magyar többségű, magyar választottal rendelkező település honlapján szembeötlő nyelvhelyességi és helyesírási hibákat fedeztünk fel.
Hiányos és magyartalan egyes erdélyi önkormányzatok magyar nyelvű kommunikációja, győződtünk meg néhány szúrópróbaszerűen kiválasztott honlapot böngészve. A helyzet azon önkormányzatok esetében sem különbözik, ahol magyar, RMDSZ-es elöljáró van, holott a szövetség minden segítséget megadna.
A helyi közigazgatási törvény jelenlegi előírásainak gyakorlatba ültetése sokszor az RMDSZ-es önkormányzatok esetében is számos kérdést vet fel – hívta fel a figyelmet részletekbe menő válaszában Kolozsvár volt alpolgármestere.
„Sok esetben azzal találkoztunk, hogy ezt nagyon nehéz átvinni a román többségen, hiszen szórványönkormányzatokról beszélünk” – mondta Horváth Anna. Szerinte arra is volt példa, hogy ahol ez megtörtént, később a Számvevőszék emelt kifogást, és per lett az ügyből.
Ezért is szerepel az RMDSZ közigazgatási törvényt módosító tervezetében, hogy a szükséges pénzt előírt költségvetési tételként vagy pályázati alap, vagy valamilyen többletszorzó formájában kapják meg az önkormányzatok. Ahogy például az oktatásban nagyobb a fejkvóta szorzója a magyarul tanuló diákoknál, mert a magyar órák stb. pluszköltséget jelentenek. „Ilyenszerű megoldást kell találni ahhoz, hogy a jog ne csak előírt jog legyen, hanem annak a gyakorlati alkalmazása se ütközzön ellenállásba, és ne pillanatnyi politikai alkun vagy annak a be nem tartásán múljon” – fogalmazott Horváth Anna.
Horváth Anna emlékeztetett, hogy a törvény jelenleg előír bizonyos jogokat, de az alkalmazásának a mikéntjét nem követi le. „Ebben a pillanatban például nem tudsz egy köztisztviselői vizsgát meghirdetni – és ezt számtalan példa mutatta az elmúlt néhány évben –, hogy a magyar nyelv ismerete kötelező kritériumként szerepeljen” – mutatott rá az illetékes emlékeztetve, hogy számos per is indult emiatt, és az önkormányzatok vesztettek. Újabb példaként említette, hogy
Az is elképzelhető, hogy személyzet hiányában nem érvényesül a törvény, ismerte el Horváth Anna – legutóbb Nagyvárad önkormányzata hivatkozott erre. Hozzátette, ha van rá akarat, erőforrás, ez áthidalható azzal, hogy külsős szerződéssel oldják meg a fordítást, ami idő- és pénzigényes. „Ennek az elejétől a végéig végiggondolt, jól működő rendszerét kell kidolgozni” – jelentette ki az RMDSZ politikusa, aki szerint számon kérni lehet ugyan – és elmondása szerint a szövetség is ezt teszi –, de vannak olyan vonzatai a problémának, amelyektől nem lehet eltekinteni.
Kolozsvár volt alpolgármestere szerint
Rámutatott, ennek a megsegítésére született meg az a program a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet égisze alatt, amelynek keretében lefordították a helyi és megyei önkormányzatoknál, dekoncentrált intézményeknél használatban lévő összes formanyomtatványt, és ezek kétnyelvű formában elérhetők az intézmény honlapján.
Fotó: Gecse Noémi
Egy tiszta kép érdekében a szövetség helyzetfelmérést kezdeményezett a jogszabály hatálya alá eső településeken. „Szétküldtünk egy kérdőívet valamennyi intézményünknek, ahol húsz százaléknál több magyar lakja a települést, és feltettünk valamennyi törvény adta jogra vonatkozó kérdést.
– hívta fel a figyelmet.
Az is akadály, hogy nem explicit a törvény, ezért is szorul módosításra. Például nem egyértelmű, hogy a közérdekű információkat kötelező-e az adott kisebbség nyelvén is közzétenni. „Olyan időket élünk, amikor mindazon esetekben, amikor nincs pontosan meghatározva, mit értünk az alatt, hogy közérdekű információ, milyen típusú közlésre gondolunk stb.,
És akkor szembesülni kell egy perrel, amelynek végeredményeként az intézményvezető nyakába is varrhatnak olyan összegeket, amelyeket nem képes kifizetni” – hívta fel a figyelmet a további buktatókra az ügyvezető alelnök.
Kifejtette, emiatt igyekszik az RMDSZ a törvény módosításakor a legrészletesebben kidolgozni a jogszabályt, annak alkalmazhatóságát. „Megtanultuk az elmúlt évek tapasztalatából, a gyakran csak papíron alkalmazható, létező jogok esetéből, hogy nekünk, amikor törvényt módosítunk, bármilyen törvényi előírást megfogalmazunk, minél kevesebb részletét kell az alkalmazási normák kidolgozójára hagyni – amely mindig a kormány vagy egy minisztérium. Erre törekszünk, és ez legalább akkora tétje a helyi közigazgatási törvény módosításának, mint a százalékokra vonatkozó módosítás” – összegzett Horváth Anna.
Hozzátette, ez amiatt is fontos, mivel az önkormányzatok vezetése, a román pártokkal kötött koalíciók négyévente változnak, ami korábban megengedett volt, később nem biztos, hogy az. „Kicserélődnek az emberek, kicserélődnek a koalíciók, többségből kisebbségbe kerül az érdekképviselet. Vannak települések, ahol nincs koalíció vagy igen megromlott viszonyok vannak a magyar képviselet és az aktuális vezetőség között” – mutatott rá a már említett nagyváradi esetre.
Az RMDSZ politikusa szerint ezért is indokolt legalább négyévente elvégezni a már említett helyzetfelmérést, amelynek során
Nem az RMDSZ az egyetlen, amely az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényi előírások alkalmazását vizsgálja azon erdélyi településeken, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a húsz százalékot.
Marosvásárhelyi törekvések. A Civil Elkötelezettség Mozgalom évek óta küzd a közigazgatási törvény magyar rendelkezéseinek alkalmazásáért
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettségi Mozgalom (Cemo) tavaly indított egy projektet, amelynek célja a közigazgatási törvény magyar nyelvre vonatkozó rendelkezéseinek, gyakorlati alkalmazásának a felmérése. „Az eredmények és a válaszok elkeserítőek voltak, azontúl, hogy közelharcot kellett vívnunk a polgármesterekkel, hogy iktassák levelünket, amelyet tértivevénnyel küldtünk el több mint harminc hivatalba,
– osztotta meg lapunkkal tapasztalatait Szigeti Enikő, a Cemo ügyvezető alelnöke. Elmondta, a válaszok beérkezése után azt a döntést hozták, hogy tesztpereket indítanak, jelenleg két önkormányzat ellen zajlik ilyen.
„Amióta én Romániában dolgozom a Cemo keretében, folyton arról hallok, hogy miért nem lehet az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokat alkalmazni. Arról keveset hallok, hogy miként oldották meg. Nagyon fontos lenne, ha ez a trend megváltozna, és a megoldásokat ismertetnénk, egymás között a polgármesterek ezekről beszélnének és nem azt mantráznák folyton, hogy drága és nem lehetséges” – fogalmazott az aktivista. Ő ugyanis úgy látja, vannak változások e téren és működnek, nem kellett sok hozzá, csak nyomás – Marosvásárhelyen például mindenképpen szükség volt rá –, vagy némi politikai akarat.
Mint ismeretes, a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó, a parlament elé terjesztett RMDSZ-es tervezet amellett, hogy a nyelvhasználati küszöböt 20-ról 10 százalékra csökkentené, és alternatív küszöböt is bevezetne, az anyagi források biztosítására is kitér, ellenőrzési mechanizmusokat és a törvényszegők szankcionálását is előírja. A tervezetet két hete érdemi tárgyalás nélkül utasították el a képviselőház szakbizottságai és plénuma, az ügyben a szenátusé a végső döntés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!