A hétvégén bemutatott dokumentum szerint a középiskolások egy részének jól meghatározott céljai vannak: három százalékuk mesteri, két százalékuk pedig doktori képzésen is részt szeretne venni. A felmérés adatai szerint a diákok tíz százaléka többek között anyagi okok, munkába állás vagy családalapítás miatt nem szeretne tovább tanulni, egy részük pedig azért, mert „megunt tanulni”.
A megkérdezettek 25,5 százaléka szeretne kolozsvári egyetemre beiratkozni. A kincses város kevésbé vonzó például az aradi középiskolások számára, akik inkább otthon maradnának vagy temesvári egyetemen tanulnának tovább annak ellenére, hogy magyar nyelvű képzést egyik város sem biztosít. Ennek okát a szociológusok abban látják, hogy az ott élők román nyelven is jól elboldogulnak. A megkérdezettek 5,5 százaléka Magyarországon tanulna tovább, a nyelvi korlátok miatt inkább a székelyföldi diákok felvételiznének a határon túl. A továbbtanulás helyszíneként 11,9 százalékuk Marosvásárhelyt, 4,7 százalékuk pedig Nagyváradot jelölte meg. Magyar nyelven a középiskolások 64 százaléka folytatná a tanulmányait, 23 százalékuk a románt, hat százalékuk pedig más idegen nyelvet jelölt meg. Országos szinten Romániában az érettségizők 61,7 százaléka tanulna tovább, a többiek fontolóra vették a diploma külföldön való megszerzését. A diákok elvárásai az egyetemtől elsősorban a megfelelő, biztos munkahely megszerzése (23,7 százalék), illetve tanulás, információszerzés (23,8), ezt pedig a piacképes szakmai felkészültség követi (12,5 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok szerint a gimnáziumok nem nyújtanak elegendő információt a továbbtanulást illetően. A megkérdezettek 76,4 százaléka barátaitól érdeklődött a továbbtanulásra kiválasztott intézményről. Több mint 40 százalékuk szerint a továbbtanulással kapcsolatban az iskola nem informálja kellő mértékben a diákokat. A felmérést végző szociológusok szerint az érettségizők nem tudnak eleget az egyetemi életről, illetve a befejezése utáni esélyekről. A felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a középiskolások egészséges társadalomképpel rendelkeznek – hangsúlyozta Szabó Júlia szociológus.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.