
Fotó: Makkay József
Bár sokadjára is elutasította a nagyváradi városháza a történelmi magyar utcanevek kiírását, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete nem adja fel a harcot, ha kell, bíróságon próbál érvényt szerezni akaratának – tájékoztatott csütörtökön Csomortányi István, az alakulat Bihar megyei szervezetének elnöke.
2015. február 19., 17:032015. február 19., 17:03
Mint emlékeztetett, legutóbb tavaly fordultak beadvánnyal az önkormányzathoz, ám ezúttal sem jártak sikerrel, s amint kérésük benyújtásakor is jelezték, ezúttal bírósági útra terelik az ügyet. A pert megelőző lépést tették meg csütörtökön, amikor a törvényi előírásoknak megfelelően előbb közigazgatási panaszt iktattak a városházán.
Csomortányi ugyanakkor ismételten leszögezte, nem a jelenlegi utcanevek fordítását kérik, hanem a hagyományos, a város magyar ajkú lakossága által ma is használt megnevezések – mint például a Szent László tér vagy a Zöldfa utca – feltüntetését, a hivatalostól eltérő táblákon.
Hozzátette: azért is nem a jelenlegi nevek tükörfordítását kérik, mert akkor egyúttal a mostani alig 4 százalékról 25 százalékra kellene a városnak feltornásznia a magyar vonatkozású elnevezéseket, ami plusz terhekkel járna mind az önkormányzatnak, mind a lakosságnak. „Mindenütt meg tudják tisztességesen oldani, csak Nagyváradon nem” – szögezte le a fiatal politikus.
Példaként Besztercét és Szászsebest említette, ahol a mai megnevezés alatt fel van tüntetve a hagyományos szász név is. „Ha ott nem törvénytelen, itt miért?” – tette fel a költői kérdést.
Csomortányi egyúttal elmondta, a városháza a közigazgatási törvénnyel takarózik, amikor azt mondja, egyenesen bűncselekménynek is minősül a hivatalos jegyzékben feltüntetettől eltérő megnevezés kihelyezése. „Csakhogy ez kizárólag a helységnévtáblákra vonatkozik” – mutatott rá a politikus.
Elmondása szerint Nagyvárad 793 utcájából 600-nak van történelmi magyar megnevezése.„Nem hagyjuk magunkat, ha a romániai bíróságok is elutasítják kérésünket, Strasbourgig megyünk” – szögezte le Csomortányi István, hozzáfűzve, a magyar–román alapszerződés tételesen is tartalmazza a történelmi utcanevek kihelyezését, továbbá európai uniós ajánlások is vannak.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!