Ne „rejtsék el” a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szoborcsoportot – követeli a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
2015. szeptember 01., 17:312015. szeptember 01., 17:31
A Ioan Lăcătuşu nevével fémjelzett fórum hétfőn beadványban kérte a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot és Antal Árpád polgármestert, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el új rendezési tervet a városközpontra, amely nem akadályozzák a rálátást a román vajda szobrára.
A román szervezet a tervezett Sárkánydomb ellen tiltakozik, és azzal sem ért egyet, hogy magasra növő fákat ültessenek a prefektúra és a megyeháza elé, sőt minden olyan projektet ellenez, amely miatt a főtérről nem lesz látható a románok szimbolikus tere. Rámutatnak: „a román nemzet, a helyi románok, magyarok és székelyekek szimbolikus személyiségének”, Mihai Viteazulnak meg kell adni a neki kijáró tiszteletet. A fórum vezetői ugyanakkor emlékeztetnek, hogy már májusban megfogalmazták a tervvel kapcsolatos aggályaikat, követelve, hogy állítsák le a projektet, amely szerintük szegregációhoz vezet.
A sepsiszentgyörgyi belváros városfejlesztési tervének módosítását augusztus 17. és 31. között bocsátotta közvitára az önkormányzat, és a szeptember 3-i rendkívüli tanácsülésen tűzik napirendre. Az önkormányzat európai uniós pályázatból és önerőből alakítja ki a város új főterét, ezzel orvosolva a régi urbanisztikai gondot, hogy jelenleg nincs egyértelmű városközpont.
A városháza által meghirdetett ötletpályázatot a sárkánydombos változat nyerte, eszerint a prefektúra és a megyei tanács épülete előtti téren, a Mihai Viteazul szoborcsoport előtt hozzák létre az 5 méter magas, 13 méter széles, és 33 méter hosszú dombot, amely a Szent György által legyőzött sárkány elterült testét jelképezi.
Értesüléseink szerint a domb megépítése az engedélyeztetési szakaszban van, azonban a román hatóságok minden eszközzel akadályozni próbálják a kivitelezését. Antal Árpád polgármester korábban kijelentette: a főtér átalakítása kapcsán minden etnikai vonzatot elutasít.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!