A katasztrófavédelem rohamkocsijait gyakran riasztják súlyos balesetekhez
Fotó: Kolozs megyei katasztrófavédelem
A Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársai podcast-beszélgetésekben számolnak be életmentő akcióikról. A mentési munkálatokban részt vevő szakemberek szerint a legtöbb balesetet a gépkocsivezető figyelmetlensége okozza. A helyszínre kiszálló mentősöket és tűzoltókat ugyanakkor a szenzációra éhes emberek hada zavarja leginkább, akik fényképeket és filmeket készítenek a tragédiáról.
2023. október 03., 20:282023. október 03., 20:28
2023. október 04., 06:292023. október 04., 06:29
Az Európai Unió tagországai sorában toronymagasan vezet Románia az évi 400 ezer közúti baleset terén. Ezek túlnyomó többsége kisebb koccanás, azonban európai éllovasok vagyunk az emberi áldozatokat és a jelentős anyagi károkat okozó balesetek terén is. A közutakon történő súlyos balesetekhez rendszerint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok rohamkocsijai érkeznek ki a szolgálatos tűzoltókkal.
A Kolozs megyei mentésben dolgozók munkáját hónapról hónapra podcast-beszélgetésben járja körül a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársa, Paul Olar. A legfrissebb podcast-adás megszólalója, Gheorghe Nechita törzsőrmester 2006 óta szolgál a megyei felügyelőségnél.
,,A sofőrök sietnek, száguldanak. Amikor rohamkocsival egy baleset helyszínére tartunk, a gépkocsivezetők nem állnak félre, nem engednek előre, nem adnak előnyt, hogy minél hamarabb a helyszínen legyünk, holott emberéletet kell mentenünk” – fogalmaz az altiszt.
Nechita törzsőrmester szerint a figyelmetlenségen és a gyorshajtáson kívül egyre nagyobb gondot okoz az alkohol vagy a kábítószerek hatása alatt történő gépkocsivezetés. Tapasztalatai szerint ugyanakkor sok baleset a vezetés közbeni mobiltelefon-használatból adódik. Van, aki filmet készít, más lájkol, miközben egy óvatlan pillanatban belerohan az előtte haladó járműbe, vagy rosszabb esetben a szemben jövő gépkocsiban köt ki.
Nem tesz jót, ha bizonyos kor után kormánykerék mögé ül az ember. Éreznie kell, hogy meddig bírja, meddig érzi magát biztonságban” – fogalmazott a katasztrófavédelmi altiszt.
Gheorghe Nechita törzsőrmester sokat látott. Leginkább a szenzációra éhes bámészkodó tömeg zavarja
Fotó: Kolozs megyei katasztrófavédelem
Gheorghe Nechita a balesetek helyszínén történő életmentés legnagyobb problémájának a kíváncsiskodó embereket tartja. Gyakran elődordul, hogy a helyszínt megközelítő bámészkodók fotókat, filmeket készítenek az áldozatokról is, amit megosztanak a közösségi oldalakon. A helyszínelő rendőrök kell őket távol tartsák, hogy az életmentők biztonságban dolgozhassanak, vagy senki ne cigarettázzon olyan kocsi mellett, amelynek tartályából üzemanyag folyt ki az úttestre.
Nechita olyan megdöbbentő történetet is elmesélt, amikor egy teherautó járókelőt gázolt halálra egy átjárón, és a közelben tartozkódó anyuka két kisgyerekével az ,,első vonalból” bámulta az utcán heverő, még le nem takart holttestet.
A halálesetek minket is megráznak. Mit érezhet egy gyerek egy összeroncsolt holttest láttán?” – fakad ki a podcast-adás interjúalanya.
A Kolozs megyei katasztrófavédelmi szakember számára a legnagyobb megpróbáltatás egy olyan baleset volt, amelyben hat fiatal vesztette életét. Virágvasárnap éjszakáján egy nagykorúsítási buliból tartottak hazafele, a mikrobuszt vezető fiatalember a nagy sebesség miatt lesodródott a vizes úttestről, és egy villanyoszlopnak csapódott. Az ütközés a kocsi bal felét teljesen letarolta, csak a jármű jobb oldalán ülő utasok maradtak életben.
,,Közel két évtized alatt sok súlyos balesethez riasztottak. A mentős és a tűzoltó számára az igazi szakmai teljesítmény az, amikor életet ment, és nem holtan kell kiemelnie az áldozatot a roncsok közül. Totálkáros kocsik roncsai közül is kiszabadítottunk sérülteket, akik felgyógyultak. Több olyan baleset is volt, aminek láttán senki nem hitte volna, hogy életben marad valaki, mégis megmentettünk több áldozatot. Ezek a katasztrófavédelem igazi sikerélményei” – fogalmazott Gheorghe Nechita törzsőrmester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!