Törvényben biztosítanak védelmet a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának

A 397 síremlék műemlékké nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak „B” kategóriás műemlékké. A védettként elkönyvelt síremlékek között megtalálható többek között Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós, az Esterházy–Mikó–Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.

„A legszebb karácsonyi ajándék”

Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter a döntést követően elmondta, a műemlékvédelmi bizottság pozitív döntése révén a tárca és az RMDSZ egyik  fontos célkitűzése teljesült. „A kolozsvári Házsongárdi temető közel 400 sírjának biztosítunk különleges védettséget, ezzel az erdélyi magyar történelmi múlt előtt hajtunk fejet, őrizzük meg nagyjaink méltó emlékét. Nem véletlen, hogy a védetté nyilvánított 397 síremlék 85 százaléka magyar származású személyiségé. Úgy vélem, a kolozsvári és az erdélyi magyar közösség számára ez az egyik legszebb karácsonyi ajándék” – hangsúlyozta a tárcavezető.  

Hegedűs Csilla miniszteri tanácsos, aki a júniusban elkezdett felmérést irányította, elmondta, ez nagyon fontos munkálat volt, hiszen ahhoz, hogy megfelelő védelmet tudjanak kialakítani, pontosan kellett tudni, mit óvnak. „A temető több nemzetiséget szolgál, így a nevezetes magyar személyiségeken kívül – Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly vagy Brassai Sámuel – olyan román kiválóságok nyugszanak itt, mint Dominic Stanca vagy a Haţieganu család” – hívta fel a figyelmet a miniszteri tanácsos. Hegedűs emlékeztetett arra, hogy a 422. számú műemlékvédelmi törvény szerint a síroknak az őrzése és karbantartása a kolozsvári önkormányzat és a polgármesteri hivatal felelőssége.

A kolozsvári Házsongárdi temető „B” kategóriás műemlékként szerepel az országos műemlékvédelmi listán, ám az általános keret nem jelentett egyéni védettséget egy-egy síremlék számára. Az elmúlt évben tapasztalt sírrongálások miatt Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter felkérésére idén nyáron elkezdődött a sírok egyenkénti felmérése. A munkát a Kolozs Megyei Művelődésügyi Igazgatóság és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték el, akik december 12-én véglegesítették és juttatták el a dokumentációt a kulturális tárcához.

Felügyelet nélkül nincs védelem

„Nagyon örülünk a döntésnek, és a magyar közösség nevében is köszönetet mondunk érte a minisztériumnak, de ez csak az első lépés. Ha nem lesz megfelelő felügyelet, nem lesz szakember, aki ezt ellenőrizze, mit sem ér” – jelentette ki a Krónikának Gergelyné Tőkés Erzsébet, a kolozsvári sírkert védelmével, a síremlékek restaurálásával foglalkozó Házsongárd Alapítvány igazgatója. Mint elmondta, már csak azért is örülnek a műemlékvédelmi szakemberek jóváhagyásának, mert nem remélték, hogy erre sor kerül. „Tudtuk, hogy a minisztérium támogat, és hogy az ő nyomásukra kezdődhetett el a felmérés, de számos adathoz nem jutottunk hozzá, így tartottunk attól, hogy hiányos lesz a dokumentáció” – mondta a műemlékvédő. Mint hangsúlyozta, a 640 sír topográfiai felmérése és a dokumentáció elkészítése hatalmas munka volt, melyet a szaktárca támogatásával, de az alapítvány és az egyház által nyert pályázati pénzből valósítottak meg.

Gergelyné Tőkés Erzsébet szerint a házsongárdi sírok védelme valójában a kolozsvári polgármesteri hivatalon múlik, amely eddig nem sok segítséget nyújtott nekik, sőt akadályozta a munkájukat. Elmondta, a sírkert kapcsán még számos probléma vár megoldásra, például jobban kellene felügyelni az új építkezéseket, hiszen a temető önmagában érték, és hogyha egy műemlék sír mellé egy esztétikai, műemlékvédelmi szempontból kifogásolható kriptát építenek, az a temető egészének árt.

Ráadásul, mint kifejtette, újabban a föld alatti kripták készítése dívik, s ezek miatt számos sírkő kidől. További problémát okoz az adatok titkosítása, hogy a sírhelyek adataihoz a másodrangú rokon sem férhet hozzá, és ezzel ellenőrizhetetlenné válnak a gyanús telekügyletek. A temető regisztere a kutatók számára sem elérhető, holott az erdélyi panteon feltárása fontos lenne a szakemberek és a magyar közösség számára, tette hozzá. További hiányosságként említette, hogy bár a házsongárdi sírok több mint fele magyar, a temetővel foglalkozó osztályon egyetlen magyar alkalmazott sincs, s ez többnyire az idős, románul kevésbé értő személyek számára problémát okoz.

„Ezeket a problémákat már számtalanszor jeleztük a polgármesteri hivatalnak, eredménytelenül. Most itt a megfelelő alkalom, hogy ezeket is megoldjuk” – hangsúlyozta a Házsongárd Alapítvány igazgatója, aki szerint a sírkert kapcsán még nagyon sok a tennivaló.

Megvolt a szabályzat, csak nem tartották be

A kolozsvári polgármesteri hivatal komplex intézkedéscsomagot dolgoz ki a műemlékké nyilvánított házsongárdi sírok és a sírkert egészének védelmére – biztosította lapunkat László Attila alpolgármester, aki tíz napja maga felügyeli a temetővel foglalkozó ügyosztályt. Mint elmondta: amellett, hogy elhelyezik a sírok műemlék jellegét hirdető jelzést, a temető őrzését is megerősítik, több térfigyelő kamerát, illetve beléptetőrendszert szerelnek fel. „Egy sírkövet senki sem visz ki a zsebében” – fogalmazott az alpolgármester, aki szerint az intézkedéscsomag év végéig, de legkésőbb január első napjaiban életbe lép.

Az RMDSZ-es elöljáró szerint a temető szigorúbb őrzésén kívül a sírkertben tevékenykedő cégek tevékenységét, alkalmazottaik képesítését is felülvizsgálják, és ha nem felelnek meg az előírásoknak, felbontják a szerződésüket. A sírokat, síremlékeket készítő cégeknek láttamoztatniuk kell a kivitelezési tervet a műemlékvédelmi hatósággal, és a munka átadása is szakember jelenlétében történik. „Komoly fenntartásaim vannak, hogy a műemlékvédelmi hatóság olyan munkát hagyna jóvá, amely nem felel meg az előírásoknak” – fejtette ki az alpolgármester a Házsongárd Alapítvány által jelzett, esztétikailag kifogásolható síremlékek kapcsán. „Aki nem tartja be a szabályokat, attól meg fogunk válni” – hangsúlyozta László Attila, lapunk kérdésére elismerve, hogy nem egy új szabályzatról van szó, az „eddig is megvolt, csak nem tartották be”.

Az alapítvány által jelzett további gondok kapcsán elmondta, részben itt is lesz előrelépés. „Azt kérik, hogy azon sírok adataihoz is hozzáférjenek, amelyek szerződése nem volt meghosszabbítva, és nem biztos, hogy közük van hozzá” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a kutatók, ha felmutatják az igazolványukat, hozzáférhetnek a regiszterhez. A magyar alkalmazottak hiánya kapcsán kifejtette, „nem hiszi”, hogy most ne lenne magyar munkatárs, de amenynyiben így van, mindenképp lesz.

Mint ismeretes, a kolozsvári Házsongárdi temető sírjainak védelme azután került napirendre, hogy az elmúlt időszakban számos sírrongálás, kegyeletsértés történt a temetőben. Pünkösdkor például az iktári Bethlen család sírkertjében elhelyezett, két 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök nemrég restaurált sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek. A sírok, síremlékek védelmének fontosságára számos kolozsvári civil szervezet, politikai alakulat mellett a magyar kormány képviselői is felhívták a figyelmet.