Fotó: Pinti Attila
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben.
2023. július 05., 19:362023. július 05., 19:36
2023. július 05., 19:452023. július 05., 19:45
A politikai alakulat országos elnöksége szerkeszőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában üdvözli, hogy eltávolították a sírkertből az illegálisan felállított betonkereszteket, de azon meggyőződésének is hangot ad, „hogy az egyetlen és valódi siker a nyílt provokáció, valamint az abból eredő, félelemkeltő és magyarellenes agresszió megelőzése lett volna”. Az EMSZ a Hargita megyei önkormányzat előző napi közleményére is reagál, mely szerint az érintett helyi és megyei hatóságok, a román védelmi minisztérium képviselői június 30-i találkozójukon megegyeztek, hogy
Az EMSZ elfogadhatatlannak tartja a Hargita és Bákó megyei tisztségviselők legutóbbi megegyezését. „A történelmi tények és a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentumok és források bizonyítják: az úzvölgyi katonatemetőben nem nyugszanak román hősök (kizárólag az osztrák-magyar hadseregben szolgálatot teljesítő és hősi halált halt katonák), így a különböző nemzetek képviselőinek állítandó emlékhely nem lehet más, mint a történelemhamisítás egy újabb eszköze” – szögezte le az MTI által is idézett állásfoglalásában az EMSZ.
A párt elnöksége úgy értékelt, hogy miközben „a történelem önkényes és egyoldalú átírására tett román állampolitikai törekvések” már ismertek, az „megütközést kelthet”, hogy a mostani próbálkozás Borboly Csaba hargitai tanácselnök vezényletével zajlik. „Hargita Megye Tanácsának elnöke nemcsak képtelen volt megelőzni a fizikai atrocitásba torkolló úzvölgyi provokációt, de most arra készül, hogy – a megbékélés hamis jelszava alatt – lenullázza azt az erkölcsi győzelmet, melyet jogi úton sikerült elérni, valamint aktívan részt vesz a történelemhamisítás e minősített esetében” – szerepel az állásfoglalásban.
A Hargita és Bákó megyei hatóságok, illetve a védelmi minisztérium képviselői egyeztetést folytattak, miután végrehajtották a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, és eltávolították a román katonák emlékére állított betonkereszteket.
Az EMSZ elnöksége szerint az elesett katonák – nemzeti hovatartozástól függetlenül – megérdemlik, hogy emlékműveket állítsanak a tiszteletükre.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
Az úzvölgyi katonatemetőben a Csíkszentmárton község által elvégzett felújítás során állított márványtáblákon is szerepelnek más nemzetiségű, többek között orosz katonák nevei – emlékeztet az MTI. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-i összegzésében azt állította, a sírkert román hatóságok általi, 1926-1927-es átalakítása során ebbe 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek.
A budapesti Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékese, Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka pár napra rá, 2019. június 24-én Tusnádfürdőn elmondta: a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt, így nem lehetett az ellenséges tábor hősi halottja. Megemlítette: a temető korábbi – magyar támogatással végzett – felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, amely nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára.
Úzvölgye! Lebontották! Elvitték! – adta hírül csütörtöki Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás