
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a magyar országgyűlési választásokon való részvétellel az erdélyi magyarok visszaigazolhatják azokat a fontos nemzetpolitikai döntéseket, amelyeket az Orbán-kormány meghozott az elmúlt négy esztendőben.
2014. március 13., 16:552014. március 13., 16:55
2014. március 13., 16:562014. március 13., 16:56
– Miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyar állampolgárok részt vegyenek a magyarországi országgyűlési választásokon?
– Ennek elsősorban szimbolikus jelentősége van, ezúton tudjuk mi, erdélyi magyarok visszaigazolni azokat a fontos nemzetpolitikai döntéseket, amelyeket az Orbán-kormány meghozott az elmúlt négy esztendőben. Mindenek előtt az új alaptörvényre gondolok, amely alapján a magyar politika képviselői immár nemcsak felelősséget éreznek határon túli magyar nemzettársaikért, hanem a felelősséget vállalják és viselik is.
Másrészt a mindenkori magyar kormánynak kötelessége támogatni a határon túli magyar közösségek önrendelkezési és önkormányzati törekvéseit, beleértve az autonómia különböző formáit. A nemzetpolitikai döntések legfontosabbika az állampolgárság kiterjesztése, a kedvezményes honosítás. Még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökeként az a megtisztelés ért 2010-ben, hogy egyik aláírója lehettem az EMNT és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelynek eredményeképpen több százezer embernek segíthettünk, hogy visszakapja vagy megkapja magyar állampolgárságát.
Harmadrészt az Orbán-kormány szavazati jogot is biztosított nekünk a választójogi törvény módosításával. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki megkapta a magyar állampolgárságot, erkölcsileg is kötelessége élni a választójogával. Ugyanakkor jó érzés is eleget tenni ennek a kötelezettségnek, mert ezzel közjogilag is összekapcsolódnak annak a magyar nemzetnek a részei, amelybe beleszülettünk, és amelyhez való tartozásunkat természetesként éljük meg.
– Nemzetpolitikai szempontból milyen hozadéka lehet annak, hogy először vehetnek részt a külhoni magyarok a magyar választásokon?
– Részvételünk elsődleges nemzetpolitikai hozadéka az, hogy immár ebben is egy a nemzet, tehát közjogilag is, nem csak kulturális szempontból. Ugyanakkor látni kell, hogy mindaddig, amíg a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon nem válik magától értetődővé, segíteni kell közösségünk tagjainak. Most még fel kell iratkozni a külhoni magyarok választói névjegyzékébe, amire eddig, a romániai választásokon nem volt szükség. Másrészt a levélben való szavazás intézménye is új, Erdélyben soha nem szavaztak az állampolgárok levélben.
Örömmel látom, hogy szinte valamennyi politikai szervezet, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek nagy része szívesen vállalt részt ebben a tájékoztató és segítő munkában. Ez is azt jelzi, hogy a választásokon való részvétel a nemzeti szolidaritás megnyilvánulási formája. Ugyanakkor a szimbolikus visszajelzésen túl, ezáltal részesei lehetünk a nagy nemzetpolitikai döntéseknek. A választójog kiterjesztése a határokon túlra kihívás a magyarországi politikai pártok számára is, hiszen kénytelenek jobban odafigyelni a nemzetpolitikai kérdésekre, azokat szűk pártpolitikai érdekek fölé emelni, illetve programjaikba be kell építeniük ez irányú üzeneteiket. Részvételünk tehát mindenképpen pozitív folyamatot indít el az anyaország politikai rendszerében is.
– Említette, hogy teljesen új a levélben szavazás intézménye: mire kell odafigyelniük az erdélyi szavazópolgároknak ezzel kapcsolatban?
– Az tanácsolom mindenkinek, hogy először is tájékozódjon a szavazás mikéntjéről. Figyeljünk arra, hogy nem csak a szavazócédulát kell kitölteni, hanem a személyi adatainkat tartalmazó azonosító lapot is. Nagyon fontos, hogy míg a pártválasztás – vagyis az, hogy melyik párt neve mellé tesszük az ikszet – lelkiismereti kérdés és mindenkinek magánügye, addig az azonosító lap helyes kitöltéséhez vagy a szavazatunkat tartalmazó lezárt boríték célba juttatásához segítséget lehet kérni megbízható személytől vagy intézménytől.
Jó szívvel tudom erre ajánlani az EMNT demokrácia-központjainak munkatársait vagy a magyar történelmi egyházak képviselőit. Ha biztosak akarunk lenni, hogy szavazatunk időben megérkezik a magyarországi Nemzeti Választási Irodához, ne bízzuk azt a Román Postára. Levélben szavazni ugyanis az április 6-i választás előtt 15 napig lehet, de tudjuk, hogy innen Magyarországra egy levél jó esetben egy hét vagy annál hosszabb idő alatt érkezik meg. Ezért mindenkinek azt javaslom, inkább keressen alternatív megoldásokat. Ebben is segítenek az EMNT demokrácia-központjai vagy a magyar egyházak.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
szóljon hozzá!