
Fotó: Krónika
„A kiállításttöbbéves gyűjtés, kutatás előzte meg, éseközben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamiképpát kellene menteni az évezredes formavilágot a21. századnak” – fogalmazott Kisné Portik Irénnéprajzkutató. Mindezt azért tartja fontosnak,mert az írott tojások motívumai éventecsupán egy alkalommal „villannak fel”, mégisfennmaradtak mint a húsvéti ünnepkörmeghatározó szimbólumai.
Időtálló tartósítás
A hímestojás-múzeumötlete a nyári Táltos Kézművestáborokalatt fogalmazódott meg. A táborozások idejéna környékbeli tojásíró asszonyokegy-egy alkalommal 200–300 hímes tojást készítettekés hagytak az alkotóközpontnak. Különgondot okozott a minták tojásfelületen valórögzítése, hiszen az alapanyag romlandó.Kezdetben nagyon keményre főzték a tojást, ámez a módszer nem volt eléggé biztonságos.Végül úgy állítottak elő maradandótojásfelületet, hogy a nyers tojás héjánkis lyukat fúrtak, belsejét kifújták,kimosták, fertőtlenítették, ésfestékrögzítőket használtak. „Sajnos nemalkalmazhatjuk a hagyományos festési módszert,mert nem eléggé időtálló. Hajdanána hímes tojások alkalmi ajándékok voltak,így a különféle növényifőzetekből készült festékek tökéletesenmegfeleltek a célnak” – fejtette ki Kisné. Amúzeumnak készült darabokat anilin festékkelszínezik, amelyek színtartóbbak, ám amotívumok tolmácsolására tökéletesenmegfelelnek. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatóka karcolt, batikolt, aranyozott, a különféleírókésekkel viaszszal írt, illetve atöbbszínű festékbe mártott tojások.
A tojás az újjászületésjelképe. Nincs olyan nép a Földön, akit nehatott volna meg a tojásból kikelő életcsodája. Jézus feltámadásánaklegtökéletesebb jelképe az élettelennektűnő tojásból kikelő eleven csibe szimbóluma.„Érdekes módon a Bibliában egyetlen utalássem található a tojásra, mégis akeresztény újjászületés jelképe.Ennek oka a tojás kínálkozó lehetősége,amivel a feltámadást szimbolizálja. Egyébkéntaz ázsiai sztyeppéken a tavaszi ünnepek alkalmávalma is jelentős szerepet kap a tojás” – magyaráztaKisné Portik Irén. A március 21-inapéjegyenlőséghez kötődő pogánymotívumok a mai hímes tojásokon is jelen vannak.
Varázslatos tojáshímek
„Kutatómunkám egyiksikerélménye volt, amikor rájöttem, hogy atöbb mint 2000 tojásminta voltaképpen négytémakörbe csoportosítható” –állapította meg a néprajzkutató. Kisnéa tojáshímeket a következő négy témakörbecsoportosította: a természet ébredése, arontás távoltartása, az anyaföldmegtermékenyítése és a nap teljesragyogásában való visszatérése. Atermészet ébredését számos ág-,rügy-, levélmotívum jeleníti meg. A rontástávoltartását célzó jelképekrendszerint a rontást hordozó eszközöket vagyaz állatok azon részét ábrázolják,amelyek a kárt okozzák. Ilyenek a tyúkláb,a libaláb, a kakas taréja, a kakukk nyelve, a béka,a kantár. Az anyaföld megtermékenyítésekapcsán kerül a tojásra az eke, a borona, a kapa,az ásó és a gereblye. Ez utóbbi motívumfejlődése nyomon követhető a szárhegyigyűjteményben is. A napmotívumban számos, acsillagot és a napot szimbolizáló virágkehelyjelenik meg a hímes tojásokon.
„A tojáshímekvoltaképpen nem díszek, hanem jól meghatározottjelentést hordoznak” – összegzett a néprajzkutató,és bizonyítékképpen elmondta, hogy1864-ben Orbán Balázs találkozott egy tojásíróleánnyal, aki munka közben egy versikét mormolt.„Gyászvirágot írok erre, / Hátha hívemlesz a lelke. / Ki az imént megesküdött, / Velemtartsa az esküvőt.”
Ma már nem hiszünkhiedelmekben, de a hímes tojás hagyománya mégmindig annyira varázslatos, hogy nem hiányozhat ahúsvéti asztalról.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.