Tordai iskola: kell is, nem is

Az 1909-ben épült, a helyi magyar, illetve román tagozatok 1959-beli összevonásával létrejött, majd 1999-ben főgimnáziumi rangra emelt Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán tanuló 10-ikes és 11-ikes diákok többségének a szülei beadványban kérték az iskola vezetőségétől, hogy e két osztály a 2008–2009-es tanévben ne költözzék át a Jósika Miklós-iskolába. Azt szeretnék, ha továbbra is a Mihai Viteazul-iskolában tanulnának és érettségiznének. „Semmi bajunk a Jósika Miklós Elméleti Gimnáziummal. Szerintünk is hasznos és jó, hogy ősszel Tordán beindul az önálló magyar iskola, de mi nem akarunk átmenni oda” – szögezték le tegnap a Mihai Viteazul Főgimnázium magyar tagozatán tanuló tizedikes és tizenegyedikes magyar diákok. Álláspontjukat a szülők is megerősítették, osztályfőnökeik, illetve a főgimnázium vezetői pedig azzal egészítették ki: a magyar iskola indulását üdvösnek tartják, de nem szólhatnak bele abba, hogy a szülők melyik intézményben szeretnék taníttatni gyermekeiket. Márpedig a Mihai Viteazul Főgimnázium magyar tagozatán tanuló tizedikes, illetve tizenegyedikes diákok többsége leszögezte: nincs az az érv, amely meggyőzné őket arról, hogy a szeptemberben kapuit megnyitó Jósika Miklós Elméleti Gimnáziumba költözzenek át.

„Ha arra kényszerítenek, hogy átmenjünk az új magyar líceumba, inkább valamelyik kolozsvári magyar iskolába iratkozunk, de a Jósikába semmiképp” – szögezte le egy neve elhallgatását kérő tizenegyedikes diák. Osztálytársaival szinte kórusban tette hozzá: azért, mert az új magyar iskola felől semmi biztosat nem tudnak. Tudomásuk szerint az ősszel induló gimnázium felszereltsége meg sem közelíti a Mihai Viteazul Főgimnáziumét. „Nem tudunk róla, hogy lenne fizika- vagy informatikalaboratórium, a tornaterem is parányi, és mi a biztosíték arra, hogy mindezt az őszi iskolakezdésig meg is oldják?” – mondták a tizenegyedikesek. A tizedikesek ugyanígy érveltek, mondván: ha az új iskolában tanteremhiánnyal küszködnek, az ingázóknak nagy gondot fog okozni a délutáni váltásban való tanulás. Mind a két évfolyam azt állította, ha a magyar iskola indulása kilencedikes korukban érte volna őket, gondolkodás nélkül átmennek, de így, hogy az érettségiig egy, illetve két év van hátra, már nem kockáztatnak. Neve elhallgatását kérő szülő szerint a jövőben végzős gyermeke a Jósika-gimnáziumban is pont olyan jól tanulna, mint a jelenlegiben teszi, ettől függetlenül nem szeretné, ha átköltöznének. Novák Levente és Kiss Erzsébet szülők azzal érveltek, hogy a magyar iskola létesítéséről nincs elegendő információjuk, biztosítékok hiányában pedig nem kockáztatnak.

A választás a szülőké

„A kezdeményezés nem az iskola vezetésétől, és nem a tanároktól, hanem a szülőktől indult. Kérésüket a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa bírálja el” – magyarázta Gheorghe Lobonţ tanár. A Mihai Viteazul Főgimnázium igazgatója szerint a magyar gyermekek számára előnyt jelentene, ha azonos nemzetiségű társaik körében tanulnának, például a Jósika Miklós Gimnáziumban, de az átköltözés ugyanakkor az elszigetelődés lehetőségét is magában hordozza. Kollégája, Mircea Georgescu aligazgató szerint a szülők álláspontját kétségkívül a főgimnázium adottságai határozzák meg, a diákok és szüleik döntik el, hogy melyik iskola ajánlatát fogadják el. Papp László matematika tanár, a tizenegyedikes magyar diákok osztályfőnöke, valamint Bonczidai Ferenc fizika tanár, a tizedikesek osztályfőnöke azt mondja: „az új iskoláról a szülők, a diákok, de még a tanárok sem tudnak jóformán semmit, akkor hogyan győzzük meg a szülőket arról, hogy az új iskolában minden rendben lesz? Hogyan mondhatunk valami biztosat a szülőknek, ha számunkra is homályos az egész?” Papp László szerint nem kell feltétlenül ott díszelegnie az érettségi diplomán, hogy Mihai Viteazul Főgimnázium. „Próbáltam megmagyarázni a szülőknek, hogy nem az oklevél felirata, hanem a tudás dönt. De ha semmilyen részletet nem ismerünk, akkor hogyan győzzük meg a szülőket?” – tette hozzá az osztályfőnök.

Előre a megkezdett úton

„A Jósika Miklós elméleti magyar gimnázium szeptemberben az előállt helyzettől függetlenül megkezdi működését” – szögezték le a Krónika érdeklődésére Nagy Albert tordai református lelkész (képünkön) és Szedilek Lenke városi tanácsos. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az indulás nem lesz könynyű, de ha már tíz éve küszködünk az önálló magyar iskoláért, akkor most, amikor itt a lehetőség, nem fogunk félreállni” – hangoztatták. Nagy Albert cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a magyar gimnáziumnak ingatlangondjai lennének. „Mind a Teodor Murăşan iskolának ma otthont adó főtéri épületet, mind az úgynevezett piros iskolát visszakapta a református egyház. Megtörtént a birtokbavétel, és mindkét ingatlanra aláírtuk a polgármesteri hivatallal az iskola működtetéséhez szükséges bérleti szerződést” – tájékoztatott a lelkész. Hozzátette, az elmúlt tíz évben éppen elég szülői fórumot, sőt tüntetést is tartottak a magyar iskola létrehozásáért, amit nyolcszáz szülő aláírásával is támogatott, így aki akart, tudomást szerezhetett a törekvésről. „Most már van saját magyar iskolánk, ennek létrehozásáról szóló miniszteri rendelet. Ha nem indulunk el az iskolaépítő úton, nagyon nagy lehetőséget szalasztunk el, aminek negatív következményeit a tordai magyarság fogja megérezni – fogalmazott Nagy Albert. – Ha a mostani tizedik és tizenegyedik magyar osztály nem jön át a Jósika Miklós Gimnáziumba, a diákok elszalasztják azt a lehetőséget, hogy ők legyenek az új magyar iskola első, ha úgy tetszik utat nyitó végzős diákjai.” Szerinte ők lehetnének a huszonegyedik századi márciusi ifjak Tordán. Sajnálja, hogy a fiatalok nem vállalják ezt a dicsőséget, és nem látják ezt az óriási lehetőséget.

Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes értetlenül áll a tordai szülők kezdeményezése előtt. A Krónika érdeklődésére elmondta: az oktatási tárca még decemberben jóváhagyta a beiskolázási tervet, ami szerint a tordai Mihai Viteazul Főgimnáziumban már nem lesznek magyar osztályok. „Eszerint azok a diákok, akik nem akarnak a Jósika Miklós gimnáziumba átmenni, a Mihai Vitazul főgimnáziumban már csak románul tanulhatnak tovább, mert ott magyar tagozat a jövőben nem lesz” – magyarázta a megyei főtanfelügyelő-helyettes.