Tömeglegitimitásra alapoznak

– A március 15-i székelyudvarhelyi rendezvényüket székely nagygyűlésnek mondták, a ditróit székely nemzetgyűlésként hirdették meg. Mi a különbség a kettő között?
– A székelyudvarhelyi kimondottan fesztív jellegű gyűlés volt, melynek az akaratkinyilvánítás volt a lényege. Itt a résztvevők a településeik küldötteiként jelennek meg. Már az elmúlt napokban a széki tanácsok határozattervezeteket fogadtak el, ezekből áll majd össze az a dokumentum, melyet a ditrói nemzetgyűlés elfogad.
– Ön küldöttekről beszél. Csak azok vehetnek részt a nemzetgyűlésen, akiket a településük küldött? Nem nyitott a rendezvény mindenki számára?
– De igen. Mindenki, aki elfogadta a meghívásunkat és eljön, a jelenlétével küldötti minőséget nyer. Ugyanúgy mint ötszáz évvel ezelőtt Agyagfalván vagy 88 évvel ezelőtt Gyulafehérváron. Azért fontos ez a küldötti minőség, mert ezáltal bizonyos jogi jelleget is nyer az a követelés, melyet a nemzetgyűlés megfogalmaz.
– E jogi jelleg azonban egy kicsit azon is múlik, hogy elfogadják-e legitim testületnek a nemzetgyűlést. Jelenleg mind Budapesten, mind Bukarestben az RMDSZ-t tartják az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselőjének.
– A politikai elit választásokon elnyert politikai legitimitással rendelkezik. A székely nemzetgyűlés esetében tömeglegitimitásra számítunk. Azért van erre szükség, mert meggyőződésünk, hogy a területi autonómia tömegigény, a politikai legitimitással rendelkező testületek pedig nem vállalták ennek a képviseletét. 1918-ban is megvoltak a románok választott politikai képviselői, de a tömeg úgy gondolta, más eszközhöz kell nyúlnia.
– Mi lesz a finalitása a nemzetgyűlésnek?
– Elfogad egy határozatot, mely Székelyföld önkormányzásának az alapvető dokumentuma lesz. Ennek próbálunk mind hazai, mind nemzetközi színtéren érvényt szerezni.