Amennyiben az egészségügyi minisztérium nem kap komoly költségvetés-kiegészítést, és nem ellenőrzik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által elköltött pénzek felhasználását, egyetlen tárcavezetőnek sem lesz esélye az eredményes munkára – véli Nagy András, a Gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke. A Magyar Polgári Párt politikusa szerint Cseke Attila lemondott egészségügyi miniszter ugyan elkezdte a rendszer reformját, de azt nem tudta véghezvinni, nem sikerült bevonnia a biztosítót a minisztérium ernyője alá.
Ez az intézkedés létfontosságú a kaotikusan működő hazai egészségügy jövője szempontjából, hiszen a biztosító kezeli a pénzek nagy részét, éves forgalma 8 millió lej. A biztosítót át kellene világítani, mondta Nagy. Hozzátette, lekicsinylő gesztus volt, hogy Csekét nem hívták meg a találkozóra, ahol a pénz elosztásáról döntöttek, de úgy véli, a miniszter kihasználva az alkalmat, azért mondott le, hogy politikai imázsát mentse. Nagy András szerint az a tény, hogy Ritli László, a nagyváradi kórház orvos-igazgatója a miniszteri poszt várományosa, azt a látszatot kelti, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezetéé a miniszterjelölés joga. Ha a feltételek nem változnak, mindegy, ki lesz a miniszter, nem fog tudni eredményeket felmutatni, szögezte le Nagy András.
Elismerően szólt Cseke Attila lemondásáról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki szerint a bihari politikusnak becsületére vált a döntés. Tőkés ugyanakkor állásfoglalásában úgy véli, hogy ami miatt le kellett mondania Csekének, „az magának az RMDSZ-nek, illetve bármely más bihari vagy erdélyi jelöltünk számára is éppen úgy elfogadhatatlan”. „Cseke Attila akarva-akaratlanul jó példával járt az RMDSZ-es politikusok előtt” – hangsúlyozza Tőkés, aki szerint a Sapientia egyetem akkreditálása, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Chartája vagy a verespataki projekt viszonylatában méltó volna, ha Markó Béla, Kelemen Hunor és Borbély László is követné kolléga „erkölcsi példáját”.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!