Hirdetés

FRISSÍTVE – Tőkés Lászlóék perelik a „magyar vírusveszélyről” értekező bukaresti elemzőt

Tőkés László és Kincses Előd a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón •  Fotó: Haáz Vince

Tőkés László és Kincses Előd a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón

Fotó: Haáz Vince

Kártérítési keresetet nyújtott be az EMNT Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója ellen, amiért az a „Magyar vírus járványfenyegetése” című cikkével megsértette a magyar közösséget, komoly károkat okozva a román–magyar viszony tekintetében is. Uszító írásában a marosvásárhelyi származású politikai elemző Kós Károlyt horthystának nevezi.

Szucher Ervin

2020. június 05., 19:352020. június 05., 19:35

2020. június 06., 13:402020. június 06., 13:40

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pénteken Marosvásárhelyen, Kincses Előd ügyvéddel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta: a román „geopolitikus” tette egyértelműen magyarellenes cselekedet, mely világosan illeszkedik bele a román államhatalom kirekesztő, megbélyegző, romboló politikájába. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a román tudományosság és oktatás legmagasabb fórumain Dan Dungaciuhoz hasonló személyek trónoljanak, akik egyértelműen magyarellenes célzattal teszik, amit tesznek. Ez nem méltó sem a tudományossághoz, sem a románsághoz” – állapította meg Tőkés László.

Kincses Előd az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központot (LARICS) is irányító Dan Dungaciu ellen indított per kapcsán elmondta: a Román Akadémia alkalmazottjáról van szó, aki ráadásul a Bukaresti Egyetemen oktatja és a központi sajtóban „terjeszti ártalmas nézeteit”.

Hirdetés

Az említett írásában egyfajta „terjedő magyar vírusként” mutatta be az anyaországból Erdélybe érkező állami támogatásokat, melyek – a jogvédő meglátása szerint – nemcsak az erdélyi magyarokat segítik, hanem minden, a régióban élő állampolgárt.

„Ezeknek a támogatásoknak hála mindenki jól jár, aki magyarok által lakott területen él” – mondta az ügyvéd, majd hozzátette: Dungaciu írásában tudatosan és fondorlatosan támadta a magyar közösséget, az erdélyi magyarságot kedvező helyzetbe hozó támogatási rendszer ellehetetlenítésén munkálkodva. Tőkés és Kincses teljesen szakmaiatlannak és etikátlannak tartja, hogy valaki Horthy Miklóson, Wass Alberten és a velük kapcsolatba hozott Kós Károlyon keresztül támadja a gazdaságfejlesztési programot. Annál is inkább, mivel a román akadémikus állításai számos valótlanságot tartalmaznak.

Kós Károly a róla elnevezett terv kapcsán kerül a képbe, Horthy pedig azáltal, hogy Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki az erdélyi építészt, írót, grafikust, politikust. Dungaciu szerint ez a legjelentősebb magyar állami kitüntetés, amely csakis egy horthysta-fasiszta nézeteket valló személynek járhat. Ezzel szemben Kós Károly, mint sokan mások, addigi munkássága miatt vehette át az 1940-ben létrehozott kitüntetést. Életpályájáért, nyolcvan éves születésnapján Nicolae Ceauşescu is kitüntette az Augusztus 23. Renddel (Ordinul 23 August). „Ezek szerint Kós Károly nem csak horthysta volt, hanem ceausiszta is? Ilyen logika alapján minden író, tudós vagy művész, aki Horthy, Antonescu vagy Ceauşescu idejében részesült állami kitüntetésben, fasiszta vagy kommunista?” – tette fel a költői kérdést Kincses Előd.

Dan Dungaciu azt is felrója Kós Károlynak, hogy a háborús bűnösnek kikiáltott Wass Alberttel barátkozott. „Mindketten azon írók és költők népes táborához tartoztak, aki Kemény János meghívására részt vettek a marosvécsi Helikon-találkozókon” – mutatott rá az EMNT jogi képviselője. A Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének, valamint az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központnak a vezetője zsidóellenességgel is vádolja az erdélyi magyar polihisztort, aki szerint Kós Károly a zsidókat a románul pejoratívnak számít „jidan” jelzővel illette. Holott maga Dungaciu fordította így a zsidó szót, ahelyett, hogy az evreu kifejezést használta volna.

Tőkés László elmondta: a román „geopolitikus” tette egyértelműen magyarellenes cselekedet, mely világosan illeszkedik a román államhatalom kirekesztő, megbélyegző, romboló politikájába. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a román tudományosság és oktatás legmagasabb fórumain Dan Dungaciuhoz vagy Ioan Aurel Pophoz hasonló személyek trónoljanak, akik egyértelműen magyarellenes célzattal teszik, amit tesznek. Ez nem méltó sem a tudományossághoz, sem a románsághoz” – állapította meg Tőkés László, aki szerint a Román Tudományos Akadémia csúcsvezetése „magyarellenes kommandóra” kezd hasonlítani. 

A polgári perben valamennyi, Romániában élő és a legutóbbi népszámláláson magát magyarnak valló állampolgár nevében egy-egy lejt követel az EMNT, azaz összesen 1 271 475 lejt. „Gondolom, minden magyar megér egy lejt” – indokolta keserű-édes humorral a sérelmi díj kiszámítási módszerét Tőkés László.

Támadva védekezik a „viruszológus”

A per hírére a magyarellenes nézeteiről ismert Dungaciu újabb támadással reagált. Ebben Tőkés Lászlót és Kincses Elődöt „újjáélesztett személyeknek” nevezi, akiket az 1990-es marosvásárhelyi etnikai konfliktus kirobbantásáért tesz felelőssé. Kincsest – akiről az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy „valószínűleg senki nem ismer” – szeparatistának nevezi, aki szerinte a forradalom után a vegyes tannyelvű iskolák szétválasztásával foglalkozott. Az ügyvédnek azt is felrója, hogy jó ideje az erdélyi magyar nemes családok leszármazottjait képviseli a visszaszolgáltatási perekben, miközben az elkobzott javakért a román állam már fizetett kártérítést. Dan Dungaciu szerint a legutóbbi írása csak ürügy a perre, lényegében egy geopolitikai támadásról van szó.

Dungaciu egyébként a LARICS, valamint az Adevărul honlapján megjelent cikkében a kornavírushoz hasonlította a magyarokat, azt állítva, hogy „a magyarvírus rendkívül fertőző, egész Közép-Kelet-Európában járványt fog okozni.” „A magyarvírus okozta járvány fenyegeti a régiót, a magyar kormány egyik... Horthy Miklós által »szerkesztett» dokumentuma tükrében című írásában Dungaciu – az elemző központ szakértői tanácsának tagjaként – azt fejtegeti, hogy a budapesti kormány által támogatott, az erdélyi magyar gazdákat segítő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány számára megalkotott Kós Károly Terv elnevezésű gazdaságfejlesztési programja arra szolgál, hogy erősítse Erdélyben a magyar befolyást, ezzel párhuzamosan pedig gyengítse a román állam jelenlétét.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 07., szombat

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét

Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét
Hirdetés
2026. március 07., szombat

Képernyők helyett közösséget kínál az erdélyi fiatalok számára a cserkészet

Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.

Képernyők helyett közösséget kínál az erdélyi fiatalok számára a cserkészet
2026. március 06., péntek

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút

Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút
2026. március 06., péntek

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el

Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák

Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák
2026. március 06., péntek

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya

Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya
2026. március 06., péntek

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez

A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket

A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket
2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
Hirdetés
Hirdetés