
Tőkés László és Kincses Előd a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón
Fotó: Haáz Vince
Kártérítési keresetet nyújtott be az EMNT Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója ellen, amiért az a „Magyar vírus járványfenyegetése” című cikkével megsértette a magyar közösséget, komoly károkat okozva a román–magyar viszony tekintetében is. Uszító írásában a marosvásárhelyi származású politikai elemző Kós Károlyt horthystának nevezi.
2020. június 05., 19:352020. június 05., 19:35
2020. június 06., 13:402020. június 06., 13:40
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pénteken Marosvásárhelyen, Kincses Előd ügyvéddel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta: a román „geopolitikus” tette egyértelműen magyarellenes cselekedet, mely világosan illeszkedik bele a román államhatalom kirekesztő, megbélyegző, romboló politikájába. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a román tudományosság és oktatás legmagasabb fórumain Dan Dungaciuhoz hasonló személyek trónoljanak, akik egyértelműen magyarellenes célzattal teszik, amit tesznek. Ez nem méltó sem a tudományossághoz, sem a románsághoz” – állapította meg Tőkés László.
Kincses Előd az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központot (LARICS) is irányító Dan Dungaciu ellen indított per kapcsán elmondta: a Román Akadémia alkalmazottjáról van szó, aki ráadásul a Bukaresti Egyetemen oktatja és a központi sajtóban „terjeszti ártalmas nézeteit”.
„Ezeknek a támogatásoknak hála mindenki jól jár, aki magyarok által lakott területen él” – mondta az ügyvéd, majd hozzátette: Dungaciu írásában tudatosan és fondorlatosan támadta a magyar közösséget, az erdélyi magyarságot kedvező helyzetbe hozó támogatási rendszer ellehetetlenítésén munkálkodva. Tőkés és Kincses teljesen szakmaiatlannak és etikátlannak tartja, hogy valaki Horthy Miklóson, Wass Alberten és a velük kapcsolatba hozott Kós Károlyon keresztül támadja a gazdaságfejlesztési programot. Annál is inkább, mivel a román akadémikus állításai számos valótlanságot tartalmaznak.
Kós Károly a róla elnevezett terv kapcsán kerül a képbe, Horthy pedig azáltal, hogy Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki az erdélyi építészt, írót, grafikust, politikust. Dungaciu szerint ez a legjelentősebb magyar állami kitüntetés, amely csakis egy horthysta-fasiszta nézeteket valló személynek járhat. Ezzel szemben Kós Károly, mint sokan mások, addigi munkássága miatt vehette át az 1940-ben létrehozott kitüntetést. Életpályájáért, nyolcvan éves születésnapján Nicolae Ceauşescu is kitüntette az Augusztus 23. Renddel (Ordinul 23 August). „Ezek szerint Kós Károly nem csak horthysta volt, hanem ceausiszta is? Ilyen logika alapján minden író, tudós vagy művész, aki Horthy, Antonescu vagy Ceauşescu idejében részesült állami kitüntetésben, fasiszta vagy kommunista?” – tette fel a költői kérdést Kincses Előd.
Dan Dungaciu azt is felrója Kós Károlynak, hogy a háborús bűnösnek kikiáltott Wass Alberttel barátkozott. „Mindketten azon írók és költők népes táborához tartoztak, aki Kemény János meghívására részt vettek a marosvécsi Helikon-találkozókon” – mutatott rá az EMNT jogi képviselője. A Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének, valamint az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központnak a vezetője zsidóellenességgel is vádolja az erdélyi magyar polihisztort, aki szerint Kós Károly a zsidókat a románul pejoratívnak számít „jidan” jelzővel illette. Holott maga Dungaciu fordította így a zsidó szót, ahelyett, hogy az evreu kifejezést használta volna.
Tőkés László elmondta: a román „geopolitikus” tette egyértelműen magyarellenes cselekedet, mely világosan illeszkedik a román államhatalom kirekesztő, megbélyegző, romboló politikájába. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a román tudományosság és oktatás legmagasabb fórumain Dan Dungaciuhoz vagy Ioan Aurel Pophoz hasonló személyek trónoljanak, akik egyértelműen magyarellenes célzattal teszik, amit tesznek. Ez nem méltó sem a tudományossághoz, sem a románsághoz” – állapította meg Tőkés László, aki szerint a Román Tudományos Akadémia csúcsvezetése „magyarellenes kommandóra” kezd hasonlítani.
A polgári perben valamennyi, Romániában élő és a legutóbbi népszámláláson magát magyarnak valló állampolgár nevében egy-egy lejt követel az EMNT, azaz összesen 1 271 475 lejt. „Gondolom, minden magyar megér egy lejt” – indokolta keserű-édes humorral a sérelmi díj kiszámítási módszerét Tőkés László.
Támadva védekezik a „viruszológus”
A per hírére a magyarellenes nézeteiről ismert Dungaciu újabb támadással reagált. Ebben Tőkés Lászlót és Kincses Elődöt „újjáélesztett személyeknek” nevezi, akiket az 1990-es marosvásárhelyi etnikai konfliktus kirobbantásáért tesz felelőssé. Kincsest – akiről az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy „valószínűleg senki nem ismer” – szeparatistának nevezi, aki szerinte a forradalom után a vegyes tannyelvű iskolák szétválasztásával foglalkozott. Az ügyvédnek azt is felrója, hogy jó ideje az erdélyi magyar nemes családok leszármazottjait képviseli a visszaszolgáltatási perekben, miközben az elkobzott javakért a román állam már fizetett kártérítést. Dan Dungaciu szerint a legutóbbi írása csak ürügy a perre, lényegében egy geopolitikai támadásról van szó.
Dungaciu egyébként a LARICS, valamint az Adevărul honlapján megjelent cikkében a kornavírushoz hasonlította a magyarokat, azt állítva, hogy „a magyarvírus rendkívül fertőző, egész Közép-Kelet-Európában járványt fog okozni.” „A magyarvírus okozta járvány fenyegeti a régiót, a magyar kormány egyik... Horthy Miklós által »szerkesztett» dokumentuma tükrében című írásában Dungaciu – az elemző központ szakértői tanácsának tagjaként – azt fejtegeti, hogy a budapesti kormány által támogatott, az erdélyi magyar gazdákat segítő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány számára megalkotott Kós Károly Terv elnevezésű gazdaságfejlesztési programja arra szolgál, hogy erősítse Erdélyben a magyar befolyást, ezzel párhuzamosan pedig gyengítse a román állam jelenlétét.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!