
Tőkés László EMNT-elnök
Fotó: Forrás: EMNT
Az erdélyi magyarság vészes fogyatkozása mára drámai méreteket öltött, így „hitvallás erejű”, ha valaki megszámláltatja és magyarnak vallja magát – mondta a közelgő népszámlálás kapcsán Tőkés László.
2022. január 26., 18:272022. január 26., 18:27
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdán Szatmárnémetiben tartott sajtótájékoztatót Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei elnöke társaságában. Tőkés László úgy vélekedett, hogy „a fennálló országos veszélyhelyzet külön is kiterjeszthető az erdélyi, magyarországi és a teljes Kárpát-medencei magyarságra, hiszen – a koronavírus-járványon túl – számos egyéb veszély is fenyegeti megmaradásunkat”.
Az EMNT elnöke rámutatott: a közelgő magyarországi országgyűlési választás, valamint az azzal egyidőben megszervezendő népszavazás és a romániai népszámlálás mind-mind olyan ügyek, melyek a veszélyhelyzetből való kiutat szegélyezik, s ezeket a veszélyeket hivatottak elhárítani.
– mondta. Hangsúlyozta: rengeteg olyan probléma van a demográfiai válságtól kezdve a gyermekvédelmen át a migrációig vagy épp a „deviáns ideológiai áramlatok befolyásáig”, melyek ügyében közös erdélyi magyar érdek a választásokon és a népszavazáson való részvétel.
Sándor Krisztina emlékeztetett: a magyarországi választásokat április 3-án tartják, így ennek megfelelően március 9-ig regisztrálhatnak az erdélyi magyar állampolgárok a választói névjegyzékbe, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki kézhez kapja a levélszavazatot is tartalmazó választói csomagot és leadhassa voksát.
Tőkés László, Sándor Krisztina, Veres-Kupán Enikő
Fotó: Forrás: EMNT
Elmondta, az ügyintézésben az EMNT-demokráciaközpontok munkatársai, valamint az EMNP és az Erdélyi Magyar Szövetség területi képviselői készséggel állnak a szavazni akarók rendelkezésére, de a www.valasztas.info honlapon is minden hasznos tudnivalót és elérhetőséget megtalálhatnak az érdeklődők.
Veres-Kupán Enikő rámutatott: Szatmárnémetiben tizenegy éve állnak az ügyfelek szolgálatában, s ezalatt több mint 26 ezer állampolgárnak segítettek a magyar állampolgárság megszerzésében.
„Irodánk ügyfélfogadási idejét már most meghosszabbítottuk, így 9 és 17 óra között várjuk ügyfeleinket minden munkanapon” – mondta az EMNT Szatmár megyei elnöke.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
szóljon hozzá!