
2011. október 17., 09:222011. október 17., 09:22
Az Európai Parlament alelnöke szerint a népszámlálás nemcsak egy közigazgatási esemény, hanem magyarságunk megvallásának is a lehetősége. „Vállaljuk identitásunkat, annál is inkább, mert 1910 óta egyetlen hiteles népszámlás sem volt a Kárpát-medencében” – hangsúlyozta Tőkés László a koncerttel egybekötött zilahi ünnepségen, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) rendezett népszámlálási kampányuk zárórendezvényeként.
A zilahi Szakszervezetek Művelődési Házát zsúfolásig megtöltő közönséget és a meghívottakat Püsök Sándor Csaba, a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte, aki örömének adott hangot, hogy a szervezők éppen a Szilágyságot, a Wesselényiek és Ady földjét választották központi rendezvényük helyszínéül.
Tőkés László EMNT-elnök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Zilah az egész erdélyi magyarság sorsát magába hordozza, hiszen ami végbement a szilágysági városban a Ceauşescu-rendszer homogenizációs politikájának idején, az történt nagyobb méreteket öltve egész Erdélyben is.
Mint mondta: a számadatok világosan megmutatják, hogyan valósult meg a kommunista diktátor démonikus terve, a város céltudatos rombolása és románosítása, fogalmazott az egykori temesvári lelkipásztor, majd ismertette azokat a népszámlálási adatokat is, melyek alátámasztották állításait.
Így például elhangzott, hogy 1910-ben a zilahi magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. „Éppen ezért Zilah mementó az erdélyi magyarság számára. Arra figyelmeztet: ahhoz, hogy merjünk jövőt remélni szülőföldünkön, vállalnunk kell magyarságunkat, össze kell fognunk és fel kell, hogy ismerjük saját, személyes felelősségünket” – hangsúlyozta az EP-alelnök.
Tőkés László arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne hagyjanak egyetlen lelket sem elveszni, mindenki keresse fel hozzátartozóit, mindazokat, akik meginogtak, asszimilálódtak vagy kivándoroltak és ébresszék rá őket az identitás felvállalásának fontosságára. A mostani népszámlálásnak az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét. Az EMNT népszámlálási kampányának szlogenjére – „Voltunk, vagyunk, leszünk” – utalva Tőkés László kifejtette: nem kérdés, hogy voltunk és hogy több évtizedes diktatúra után is megmaradtunk, az a legfőbb kérdés, hogy leszünk-e még a jövőben is. A közelgő népszámlálás tehát nemcsak egy közigazgatási esemény, hanem magyarságunk megvallásának is a lehetősége. Vállaljuk identitásunkat, annál is inkább, mert 1910 óta egyetlen hiteles népszámlás sem volt a Kárpát-medencében, hangsúlyozta.
Beszéde végén Tőkés László bejelentette: az EMNT pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy feltárják a román homogenizációs politika által Zilahon és általában a Szilágyságban végzett rombolását. Az elsősorban történészeket megszólító pályázatra készült legjobb írásokat értékes díjakkal jutalmazzák.
Az ünnepség másik szónoka Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke, az EMNT csángó ügyekért felelős biztosa volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: „Isten ébresszen öntudatra bennünket, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Ébredjünk rá arra, mit jelent az, hogy egy közösség tagjai vagyunk.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad hagyni, hogy ez a közösség pusztán csak „tömeggé” váljon.
A beszédek után a budapesti Tabáni István és a kézdivásárhelyi László Attila léptek fel.
Az EMNT-EMNP egyébként a népszámlálási kampánya során első hullámban 340 000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban egy négyoldalas „népszámlálási útmutatóból” százezer darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Több ezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakát is található, amelyeket szórványban, illetve az úgynevezett peremvidékeken ragasztottak ki. A kampányban felhasználták az internet által biztosított lehetőségeket is, különösen a Facebook-ot.
A Tőkés László köré csoportosuló EMNT-EMNP aktivistái a zilahi csúcsrendezvény után sem állnak le a népszámlálási kampánnyal. A 0264-308208-as számon hívható telefonos tudakozójuk továbbra is él, az aktivisták pedig a konkrét tájékoztatás terén igyekeznek segítséget nyújtani további útmutatókat osztogatva.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?