
Csomortányi István, Tőkés László és Sándor Krisztina a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tőkés László szerint a nemzeti oldal magyarországi választási győzelme után az erdélyi magyarságnak ideje újrafogalmaznia azokat a programpontjait, amelyekben stratégiai partneri támogatást vár a felelős magyar kormánytól.
2022. április 06., 14:552022. április 06., 14:55
2022. április 06., 15:102022. április 06., 15:10
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt erről, miután gratulált a Fidesz-KDNP választási sikeréhez. Úgy vélte: az erdélyi magyarságnak is része volt e siker elérésében.
Az újrafogalmazandó erdélyi magyar programpontok között a támogatáspolitikát, a külhoni magyarság politikai céljainak, valamint a magyar nyelvű felsőoktatásnak a támogatását említette. Úgy vélte: leginkább az autonómia terén van szükség arra, hogy új fejezetet nyissanak, mert „már csak csordogál az autonómia ügye, és létjogosultságát veszíti, ha nem tudjuk képviselni”.
Tőkés László az erkölcs és politika összefüggéseiről is kifejtette véleményét. Úgy vélte: a nép szolgálatában Krisztusról kell példát venni, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy ő szolgáljon.
– jelentette ki a politikus bírálván azt a nézetet, hogy a politikában nem érdemes az erkölcsöt keresni.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tőkés László úgy vélte: nincs helye annak a gyűlöletkampánynak, amit a hamis katolicizmus égisze alatt Márki-Zay Péter folytatott. Erkölcsi szempontból fontos eredménynek tartotta a Jobbik „alászállását”, és a Mi Hazánk felemelkedését. „Nem érdemel mást, aki a genézise alapján álló elveket megtagadja” – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Sándor Krisztina az EMNT ügyvezető elnöke is részt vett.
A Marosvásárhely mellett talált kidobott szavazólapok ügyét provokációnak minősítette, „mely visszahullott azokra, akik kitalálták”. A politikus kitért arra is, hogy az EMNT és az EMNP aktivistái több mint 68 ezer erdélyi magyarnak segítettek a levélszavazatok eljuttatásában.
Sándor Krisztina elmondta: az EMNT irodahálózatában nem állt meg a munka, most áttértek arra, hogy a romániai népszámlálás önkitöltős szakaszában nyújtsanak segítséget az embereknek.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
szóljon hozzá!