Fotó: Boda L. Gergely
Többletadót róhatnak ki az elhanyagolt épületekre és telkekre, amennyiben a kormány jóváhagyja a Romániai Municípiumok Egyesülete által javasolt adótörvénykönyv-módosítást.
2014. június 23., 19:262014. június 23., 19:26
A megyei jogú városokat tömörítő szervezet elnöke, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester kezdeményezésére előterjesztett módosítás már 2015-től az ötszörösére emelné a városképet romboló ingatlanokra kiróható közterhet, így próbálva meg az ingatlanok felújítására bírni a tulajdonosokat.
„Hiába büntetjük az ipari létesítmények birtokosait: kifizetik, majd a szemünkbe nevetnek, hiszen ugyanazért a kihágásért nem lehet ismét büntetni. A megemelt adót viszont minden évben fel lehet számolni a probléma orvoslásáig” – indokolta a kezdeményezést Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze.
Ilie Bolojan polgármester meglátása szerint valamennyi kommunista ipari múlttal bíró romániai város szenved a leromlott állagú ingatlanok miatt, és miközben a törvény által kiszabható bírságok nem elég radikálisak, a többletadó már valós változást hozhat.
A partiumi megyeszékhelyen a jogi személyeknek az épületek értékének egy százalékát, míg az ahhoz tartozó telekre négyzetméterenkénti 20 illetve 80 banit számolnak fel közteherként, ez az összeg a jövőben akár évi százezer lej fölé is emelkedhet, a módosítás pedig még a jól menő cégeknek is problémát okozhat.
A hír kapcsán megszólaló vállalkozók máris bontásokat helyeznek kilátásba, mint elmondták, kedvezmények hiányában nem tudnak fejlesztésbe fogni, a többletadó pedig még inkább ellehetetlenítené az ingatlanok felújítását.
Sárközi Zoltán, az RMDSZ helyi tanácsosa viszont arra is rámutatott, hogy minden vállalkozónak figyelembe kellene vennie a befektetéssel járó kockázatokat, így ha megvásárol egy ingatlant, gondoznia is kell azt.
„Különbséget kell viszont tenni az ingatlanspekulánsok és azon magánszemélyek között, akik a rendszerváltás után egy lelakott ingatlant kaptak vissza, vagy megörököltek” – mondta lapunknak az önkormányzati képviselő.
Meglátása szerint a többletadót csak azokra kellene kiróni, akik üzleti szándékkal vásárolták fel az épületet, területet, a visszaszolgáltatott ingatlanok rendbetételére, így az egyházi épületekre is, legalább tízéves haladékot kellene hagyni. Nem kellene egyből büntetni azt, akinek nincs lehetősége a felújításra, ráadásul önhibáján kívül lett elhanyagolva az ingatlan, mutatott rá Sárközi. Hozzátette, ezeket a személyeket támogatni kellene, hiszen ezek a beruházások csak hosszú távon megvalósíthatók.
Az adótörvény-módosítás ugyanakkor nem tesz különbséget az ingatlan típusa és azok tulajdonosai között, a besorolás kritériumait pedig helyi tanácsi határozattal szabályoznák. Sárközi Zoltán ezzel szemben országos szinten egységes kritérium-rendszert javasol, melynek kidolgozása szerinte a művelődésügyi minisztérium hatásköre lenne. „Ha valaki így akarja a hiányzó büdzsét kipótolni, az nem ért hozzá” – szögezte le a kezdeményezés kapcsán a tanácsos.
A váradi önkormányzat illetékesei azonban tagadják, hogy pusztán a költségvetést akarják ily módon kiegészíteni, szerintük a módosítással az elhagyatott telkek gazdasági újrahasznosítása és a körültekintőbb ingatlanápolás a cél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!