Fotó: Boda L. Gergely
Többletadót róhatnak ki az elhanyagolt épületekre és telkekre, amennyiben a kormány jóváhagyja a Romániai Municípiumok Egyesülete által javasolt adótörvénykönyv-módosítást.
2014. június 23., 19:262014. június 23., 19:26
A megyei jogú városokat tömörítő szervezet elnöke, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester kezdeményezésére előterjesztett módosítás már 2015-től az ötszörösére emelné a városképet romboló ingatlanokra kiróható közterhet, így próbálva meg az ingatlanok felújítására bírni a tulajdonosokat.
„Hiába büntetjük az ipari létesítmények birtokosait: kifizetik, majd a szemünkbe nevetnek, hiszen ugyanazért a kihágásért nem lehet ismét büntetni. A megemelt adót viszont minden évben fel lehet számolni a probléma orvoslásáig” – indokolta a kezdeményezést Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze.
Ilie Bolojan polgármester meglátása szerint valamennyi kommunista ipari múlttal bíró romániai város szenved a leromlott állagú ingatlanok miatt, és miközben a törvény által kiszabható bírságok nem elég radikálisak, a többletadó már valós változást hozhat.
A partiumi megyeszékhelyen a jogi személyeknek az épületek értékének egy százalékát, míg az ahhoz tartozó telekre négyzetméterenkénti 20 illetve 80 banit számolnak fel közteherként, ez az összeg a jövőben akár évi százezer lej fölé is emelkedhet, a módosítás pedig még a jól menő cégeknek is problémát okozhat.
A hír kapcsán megszólaló vállalkozók máris bontásokat helyeznek kilátásba, mint elmondták, kedvezmények hiányában nem tudnak fejlesztésbe fogni, a többletadó pedig még inkább ellehetetlenítené az ingatlanok felújítását.
Sárközi Zoltán, az RMDSZ helyi tanácsosa viszont arra is rámutatott, hogy minden vállalkozónak figyelembe kellene vennie a befektetéssel járó kockázatokat, így ha megvásárol egy ingatlant, gondoznia is kell azt.
„Különbséget kell viszont tenni az ingatlanspekulánsok és azon magánszemélyek között, akik a rendszerváltás után egy lelakott ingatlant kaptak vissza, vagy megörököltek” – mondta lapunknak az önkormányzati képviselő.
Meglátása szerint a többletadót csak azokra kellene kiróni, akik üzleti szándékkal vásárolták fel az épületet, területet, a visszaszolgáltatott ingatlanok rendbetételére, így az egyházi épületekre is, legalább tízéves haladékot kellene hagyni. Nem kellene egyből büntetni azt, akinek nincs lehetősége a felújításra, ráadásul önhibáján kívül lett elhanyagolva az ingatlan, mutatott rá Sárközi. Hozzátette, ezeket a személyeket támogatni kellene, hiszen ezek a beruházások csak hosszú távon megvalósíthatók.
Az adótörvény-módosítás ugyanakkor nem tesz különbséget az ingatlan típusa és azok tulajdonosai között, a besorolás kritériumait pedig helyi tanácsi határozattal szabályoznák. Sárközi Zoltán ezzel szemben országos szinten egységes kritérium-rendszert javasol, melynek kidolgozása szerinte a művelődésügyi minisztérium hatásköre lenne. „Ha valaki így akarja a hiányzó büdzsét kipótolni, az nem ért hozzá” – szögezte le a kezdeményezés kapcsán a tanácsos.
A váradi önkormányzat illetékesei azonban tagadják, hogy pusztán a költségvetést akarják ily módon kiegészíteni, szerintük a módosítással az elhagyatott telkek gazdasági újrahasznosítása és a körültekintőbb ingatlanápolás a cél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!