
Megéri magyarnak lenni. Potápi Árpád államtitkár és Pásztor István VMSZ-elnök
Fotó: VMSZ
Újabb jelentős összegű támogatást ítélt meg a magyar kormány a vajdasági magyarság nemzeti jelentőségű fejlesztéseire és programjaira – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői helyszínén.
2019. július 25., 11:552019. július 25., 11:55
2019. július 25., 14:362019. július 25., 14:36
A július 8-án hozott kormányhatározat idén 1 milliárd 89 millió forintos (mintegy 3,4 millió euró) támogatást biztosít a megkezdett beruházások befejezésére és újabbak elkezdésére, jövőre további 325 millió, 2021-ben pedig 290 millió forint áll majd a vajdasági magyarság rendelkezésére. Potápi Árpád János felidézte, a kétezres évek fordulóján Szerbia nagyon nehéz gazdasági, politikai, és társadalmi válságban volt, az ottani magyarság élete, fizikai léte is kérdésessé vált, ám erre a közösség nem a szülőföld elhagyásával válaszolt, hanem kitartott, és minden szempontból fejlődni tudott az összefogásban keresve a kilábalás útját.
Hozzátette: ebben a munkában kimagasló szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). A most megítélt kormánytámogatásból 11 kiemelt jelentőségű projekt fog megvalósulni. Ezek közül a Tusványoson tartott sajtóértekezleten Pásztor István, a VMSZ elnöke egyebek mellett a noszai művelődési ház befejezésére megítélt 87 millió forintos, a bácsfeketehegyi Bányai János emlékház kialakításának befejezésére megítélt 110 millió forintos, az életveszélyessé vált verbászi evangélikus templom felújítására elkülönített 100 millió forintos és a XIII. századi aracsi pusztatemplom konzerválását célzó 250 millió forintos támogatást emelte ki.
A VMSZ elnöke rámutatott: a vajdasági magyarok nem mondanak le az őket szerbiai adófizetőkként megillető költségvetési forrásokról sem, a magyar nemzetpolitikának köszönhetően pedig az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában „előnyt jelent magyarnak lenni”. „A vajdasági magyarság alapállása, hogy megőrizze identitását, ugyanakkor elkötelezett Szerbia előrehaladása mellett” – idézte az MTI Pásztor Istvánt. A politikus hozzátette: ellentétben a többi határon túli magyar közösség helyzetével, Szerbiában a többségi nemzet nem biztonsági kockázatként tekint a magyarságra, hanem megbecsüli a közösséget és számít rá az országépítésben. „Ennek a kivételes helyzetnek a kialakításában mind a szerb, mind a magyar kormánynak, de magának a vajdasági magyar közösségnek is fontos szerepe volt” – állapította meg Pásztor István.
Megköszönve az anyaország politikai, erkölcsi, és anyagi támogatását, a VMSZ elnöke kifejezte meggyőződését: a két ország közötti „tojáshéjakon mozgó” kapcsolatépítés eredményeképp ma már Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia és Szerbiának nincs jobb szomszédja, mint Magyarország. „Pár év alatt egy olyan utat tettünk meg, ami európai kitekintésben talán a francia–német megbékéléshez hasonlítható (...) Ez egy hihetetlenül nagy közös eredmény, mert hogyha Magyarországnak ilyen múlttal sikerült ilyen kapcsolatokat kiépíteni Szerbiával, akkor az, hogy ez nem sikerül Romániával, Ukrajnával vagy Szlovákiával, az nem Magyarország hibája” – jelentette ki Pásztor István. A VMSZ elnöke szerint a megbékélés legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyarság, ezért a közösség számára életbevágó úgy politizálni, hogy ezt a viszonyt fenn tudja tartani és tovább tudja fejleszteni.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!