
Megéri magyarnak lenni. Potápi Árpád államtitkár és Pásztor István VMSZ-elnök
Fotó: VMSZ
Újabb jelentős összegű támogatást ítélt meg a magyar kormány a vajdasági magyarság nemzeti jelentőségű fejlesztéseire és programjaira – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői helyszínén.
2019. július 25., 11:552019. július 25., 11:55
2019. július 25., 14:362019. július 25., 14:36
A július 8-án hozott kormányhatározat idén 1 milliárd 89 millió forintos (mintegy 3,4 millió euró) támogatást biztosít a megkezdett beruházások befejezésére és újabbak elkezdésére, jövőre további 325 millió, 2021-ben pedig 290 millió forint áll majd a vajdasági magyarság rendelkezésére. Potápi Árpád János felidézte, a kétezres évek fordulóján Szerbia nagyon nehéz gazdasági, politikai, és társadalmi válságban volt, az ottani magyarság élete, fizikai léte is kérdésessé vált, ám erre a közösség nem a szülőföld elhagyásával válaszolt, hanem kitartott, és minden szempontból fejlődni tudott az összefogásban keresve a kilábalás útját.
Hozzátette: ebben a munkában kimagasló szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). A most megítélt kormánytámogatásból 11 kiemelt jelentőségű projekt fog megvalósulni. Ezek közül a Tusványoson tartott sajtóértekezleten Pásztor István, a VMSZ elnöke egyebek mellett a noszai művelődési ház befejezésére megítélt 87 millió forintos, a bácsfeketehegyi Bányai János emlékház kialakításának befejezésére megítélt 110 millió forintos, az életveszélyessé vált verbászi evangélikus templom felújítására elkülönített 100 millió forintos és a XIII. századi aracsi pusztatemplom konzerválását célzó 250 millió forintos támogatást emelte ki.
A VMSZ elnöke rámutatott: a vajdasági magyarok nem mondanak le az őket szerbiai adófizetőkként megillető költségvetési forrásokról sem, a magyar nemzetpolitikának köszönhetően pedig az utóbbi évszázadban most először fordul elő, hogy Szerbiában „előnyt jelent magyarnak lenni”. „A vajdasági magyarság alapállása, hogy megőrizze identitását, ugyanakkor elkötelezett Szerbia előrehaladása mellett” – idézte az MTI Pásztor Istvánt. A politikus hozzátette: ellentétben a többi határon túli magyar közösség helyzetével, Szerbiában a többségi nemzet nem biztonsági kockázatként tekint a magyarságra, hanem megbecsüli a közösséget és számít rá az országépítésben. „Ennek a kivételes helyzetnek a kialakításában mind a szerb, mind a magyar kormánynak, de magának a vajdasági magyar közösségnek is fontos szerepe volt” – állapította meg Pásztor István.
Megköszönve az anyaország politikai, erkölcsi, és anyagi támogatását, a VMSZ elnöke kifejezte meggyőződését: a két ország közötti „tojáshéjakon mozgó” kapcsolatépítés eredményeképp ma már Magyarországnak nincs jobb szomszédja, mint Szerbia és Szerbiának nincs jobb szomszédja, mint Magyarország. „Pár év alatt egy olyan utat tettünk meg, ami európai kitekintésben talán a francia–német megbékéléshez hasonlítható (...) Ez egy hihetetlenül nagy közös eredmény, mert hogyha Magyarországnak ilyen múlttal sikerült ilyen kapcsolatokat kiépíteni Szerbiával, akkor az, hogy ez nem sikerül Romániával, Ukrajnával vagy Szlovákiával, az nem Magyarország hibája” – jelentette ki Pásztor István. A VMSZ elnöke szerint a megbékélés legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyarság, ezért a közösség számára életbevágó úgy politizálni, hogy ezt a viszonyt fenn tudja tartani és tovább tudja fejleszteni.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!