
Hetvenöt orvos és százhatvan asszisztens továbbképzésével szeretnének javítani a műtétre szoruló hazai gyermekek sorsán a marosvásárhelyi szívkórház szakemberei. A helyi egyetem pályázata révén egy 22 millió lejes uniós támogatást nyertek el a nyolc hónapig tartó képzésre.
2015. március 09., 19:242015. március 09., 19:24
Romániában évente mintegy ezer csecsemő születik szívproblémákkal, közülük 800–900-on csak sebészeti beavatkozással lehet segíteni. Komoly problémát jelent mind a szülők, mind az egészségügyi rendszer számára, hogy jelenleg csak a marosvásárhelyi szívkórház mindössze nyolcágyas gyermekrészlegén végeznek szívműtétet.
„Tavaly 250 műtétre kaptunk pénzt és engedélyt, reményeink szerint idén legalább 350–400 esetben tudunk beavatkozni” – vázolta a helyzetet Horaţiu Suciu, a szívkórház vezetője. A fiatal, de komoly szakmai tekintélynek örvendő professzor szerint jó lenne növelni a vásárhelyi létesítmény kapacitását és költségvetését. A hosszú távú megoldás viszont az lenne, ha a többi egyetemi központban is elkezdődne a gyermekszívek mentése.
Sokat elárul a jelenlegi helyzetről, hogy hétfő délután egy kéthetes călăraşi-i csöppséget operáltak a marosvásárhelyi orvosok, miután az egyik bukaresti kórházból kiengedték a gyermeket. „Mi egynapos babát is műtöttünk már, sőt olyan súlyos szívgonddal világra jött koraszülöttnek is megmentettük az életét, aki még inkubátorban volt” – árulta el lapunknak Brânzaniuc Klára, a szívkórház menedzsere.
Kérdésünkre, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik nem férnek be a 250-es, de még a 400-as keretbe sem, a szakemberek elmondták, számukra a külföldi műtét lehetősége marad, amelyet az egészségbiztosítási pénztár elszámol. „De nem ez a megoldás, hisz Nyugaton sokkal többe kerül a beavatkozás. Ez nem jó a szülőnek sem, nem jó a romániai adófizetőknek sem, hisz az ő zsebükből vándorol a külföldi kórházak kasszájába a pénz” – fejtette ki Horaţiu Suciu.
A szívsebész egy másik gondra is felhívta a figyelmet: azokra a visszaélésekre, amelyeket az európai uniós tagság által biztosított külföldi kezelési procedúra lehetővé tesz. Mint mondta, manapság azok is jó nevű nyugat-európai kórházakban próbálják kezeltetni gyermekeiket, akiknek csemetéin itthon is lehetne segíteni.
„A gyermekszívsebészetben mindig is hangadó volt Marosvásárhely. A hagyomány és a kórház felszereltsége kötelez. De mi azt szeretnénk, ha mások is tanulnának, hogy idővel olyan városokban is műteni lehessen, mint például Bukarest, Temesvár vagy Jászvásár” – mondja Leonard Azamfirei.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora – a szívkórház vezetőivel karöltve – éppen ezért pályázott egy nyolc hónapos továbbképzés megszervezésére, amelyre március 11-étől 75 orvos és 160 asszisztens jelentkezhet. A Versenyképesség a gyermekek szívéért elnevezésű projekttel a vásárhelyi egyetem és két partnere, a szívkórház, illetve a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 22 millió lejes uniós pályázatot nyert.
A pénteken kezdődő képzés jelentős részét a szívkórház szakemberei tartják, de a résztvevők számíthatnak a müncheni, prágai és zágrábi szívkórházakból érkező specialisták kurzusaira is. Felmerült a kérdés, hogy egy ilyen alapos képzés után a résztvevők hol szeretnék kamatoztatni tudásukat: Romániában vagy külföldön.
Horaţiu Suciu kórházvezető úgy véli, ha Vásárhelyen kívül más hazai egyetemi központokban is lehetőségük nyílik a szakembereknek, akkor biztos nem távoznak az országból. Ugyanis a székelyföldi szívkórház nem küszködik a más nagyvárosokban már-már állandósuló személyzeti gonddal. „Amint a szaktárca újjálétesítette az előző kormány által megszüntetett marosvásárhelyi szívkórházat, az eltávozott személyzet nagy része visszatért hozzánk” – állítja büszkén Horaţiu Suciu.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!