2012. október 09., 08:142012. október 09., 08:14
Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa tegnap sajtótájékoztatón elmondta, egyre több közbirtokossági tag kéri a segítségét, mert nem kapja meg a jussát. „Idős emberek jönnek, hogy a tüzifát is kénytelenek megvásárolni, holott zajlik az erdők kitermelése, és a közbirtokosság vezetői luxusautókkal közlekednek” – mondta a prefektus.
A kormánybiztos hangsúlyozta, nem tud beavatkozni a közbirtokosságok belügyeibe, de arra kéri ezek vezetőit, adják ki az osztalékot, az elégedetlen tagoknak pedig azt tanácsolja, hogy az alapszabályzat alapján kezdeményezzék a közgyűlés összehívását és a vezetők leváltását. A kormánybiztos nem volt hajlandó nevesíteni azokat a közbirtokosságokat, ahol gondok vannak, ám részletesen bemutatta a gelencei Nagycsoport Közbirtokosság helyzetét, ahol a tagok nem kaptak osztalékot, de azt is nehezményezik, hogy kétezer hektárral utólag vették be a listára Mikes Ármin gróf örököseit.
Munteanu hangsúlyozta, a Kovászna megyei földosztó bizottság által 2000-ben összeállított közbirtokossági névsort csak a bíróság változtathatja meg. A prefektus ugyanakkor kifejtette, szerinte a Mikesek nem jogosultak az erdőre az 1913-as telekkönyvek alapján, mert a prefektúra birtokában levő dokumentumok szerint az erdőket 1922-ben a román állam kisajátította, és a tulajdonosoknak akkor kárpótlást fizetett. A közbirtokosság vezetői viszont arra hivatkoznak, hogy, amíg a bíróság ki nem mondja, hogy az örökösök által felmutatott telekkönyv nem érvényes, ők kénytelenek azt elfogadni.
Csákány Attila, Gelence alpolgármestere a Krónikának úgy nyilatkozott, minden baj forrása, hogy a közbirtokosságnak 3400 hektár erdője volt, de abból csak 1100 hektárt szolgáltattak vissza. A 2000/1-es földtörvény alapján legtöbb húsz hektár erdőt adtak vissza egy tagnak, ám a 2005/247-es számú törvény már lehetővé tette, hogy mindenki visszakapja a teljes tulajdonát, ám ezt már nem volt miből visszamérni.
Az alpolgármester elmondta, a Kovászna megyei földosztó bizottságtól is kértek segítséget, de senki nem javasol megoldást. A Vrancea megyei földosztó bizottság már kimérte a gelenceiek erdőjét a tulnici-i lakosoknak, a közbirtokosság egy pert elveszített, egy másik folyamatban van. Az állami erdészet szerint nem lehet más állami tulajdonból visszaadni az erdőt, így a gelencei közbirtokosságnak 2200 hektár erdeje hiányzik.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.