Fotó: Veres Nándor
Várhatóan több ezer szarvasmarhát és juhot kell leölniük a romániai gazdáknak, miután az ország dél-keleti részén több állatnál állapították meg a kéknyelvűség néven ismert kórt. A szakemberek szerint az erdélyi megyékben egyelőre nincsen veszély, de úgy vélik, a betegség elterjedése országos szinten visszaveti majd a szarvasmarha- és juhexportot.
2014. augusztus 31., 18:022014. augusztus 31., 18:02
A kéknyelv betegség először a dél-keleti Buzău megyében jelent meg, ahol csütörtökön el is pusztult néhány beteg állat.
Aggódnak a gazdák
A Mediafax hírügynökség szerint Buzău megyében összesen 49 fertőzésgóc létezik 12 községben, ahol hetven beteg állatot tartanak nyilván. Maria Buleandra prefektus közlése szerint 52 szarvasmarhánál és 18 juhnál állapították meg a kórt. A hetven beteg állat közül öt állapota súlyosabb, a többiek a vírus enyhébb változatát kapták el, így akár meg is gyógyulhatnak, ha megfelelő kezelésben részesülnek.
Buzău megye után a betegség a szomszédos Vrancea megyében, majd Prahova megyében is megjelent. A gazdák attól tartanak, hogy akár teljes állatállományokat is el kell pusztítani, mert a betegséget szúnyogok terjesztik, így könnyen terjed. Claudiu Franc, a szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke szerint amennyiben a fertőzésgócok száma nem nő, akkor is legalább néhány ezer állatot kell megsemmisíteni.
Hozzátette, hogy ősszel a szúnyogok eltűnésével a fertőzésgócok maguktól is felszámolódnak. A tenyésztők attól is tartanak, hogy korlátozni fogják egyes országok a román szarvasmarha- és juhhús importot, így például Romániának a kínai és a törökországi kereskedelmi kapcsolatai is megszenvedhetik a kéknyelv betegséget.
Fokozottabban ellenőriznek
Sikó Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos a Krónika érdeklődésére elmondta, az állategészségügyi hatóság szakemberei megfeszített munkával próbálják megakadályozni, hogy a kéknyelv nevű betegség Erdélyben is elterjedjen. Mint mondta, a Moldva felőli megyehatárokon, így Ozsdolánál, Berecknél és a Bodzaforduló melletti Zabratónál ellenőrző pontokat állítottak fel. A rendőrség segítségével megállítják azokat az autókat, melyek állatokat szállítnak.
„Az élő állatokat nem engedik be a megyébe, az üres kocsikat, melyekben korábban állatok voltak, fertőtlenítik, szúnyogirtóval permetezik. Az állategészségügyi felügyelők éjszaka is járőröznek, a legelőről lehajtott állatokat sem engedik be Háromszék területére” – tájékoztatott Sikó.
A szakember elmondta, az erdélyi megyéket fertőzésmentesnek nyilvánították, s míg az ország dél-keleti részén az exportot leállították, ez a megszorítás az erdélyi megyékre egyelőre nem vonatkozik. A háromszéki igazgatóság már a múlt héten körlevélben szólította fel a gazdákat, hogy ne vigyék haza állataikat a havasi legelőről, hiszen a hegyek természetes gátat képezhetnek a betegség terjedése előtt.
Azt is javasolták, hogy szúnyogirtóval permetezzék be az állatokat és az istállókat. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. A lázzal, fekéllyel járó fertőzést rovarok terjesztik, veszélyt jelent a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!