Fotó: Veres Nándor
Várhatóan több ezer szarvasmarhát és juhot kell leölniük a romániai gazdáknak, miután az ország dél-keleti részén több állatnál állapították meg a kéknyelvűség néven ismert kórt. A szakemberek szerint az erdélyi megyékben egyelőre nincsen veszély, de úgy vélik, a betegség elterjedése országos szinten visszaveti majd a szarvasmarha- és juhexportot.
2014. augusztus 31., 18:022014. augusztus 31., 18:02
A kéknyelv betegség először a dél-keleti Buzău megyében jelent meg, ahol csütörtökön el is pusztult néhány beteg állat.
Aggódnak a gazdák
A Mediafax hírügynökség szerint Buzău megyében összesen 49 fertőzésgóc létezik 12 községben, ahol hetven beteg állatot tartanak nyilván. Maria Buleandra prefektus közlése szerint 52 szarvasmarhánál és 18 juhnál állapították meg a kórt. A hetven beteg állat közül öt állapota súlyosabb, a többiek a vírus enyhébb változatát kapták el, így akár meg is gyógyulhatnak, ha megfelelő kezelésben részesülnek.
Buzău megye után a betegség a szomszédos Vrancea megyében, majd Prahova megyében is megjelent. A gazdák attól tartanak, hogy akár teljes állatállományokat is el kell pusztítani, mert a betegséget szúnyogok terjesztik, így könnyen terjed. Claudiu Franc, a szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke szerint amennyiben a fertőzésgócok száma nem nő, akkor is legalább néhány ezer állatot kell megsemmisíteni.
Hozzátette, hogy ősszel a szúnyogok eltűnésével a fertőzésgócok maguktól is felszámolódnak. A tenyésztők attól is tartanak, hogy korlátozni fogják egyes országok a román szarvasmarha- és juhhús importot, így például Romániának a kínai és a törökországi kereskedelmi kapcsolatai is megszenvedhetik a kéknyelv betegséget.
Fokozottabban ellenőriznek
Sikó Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos a Krónika érdeklődésére elmondta, az állategészségügyi hatóság szakemberei megfeszített munkával próbálják megakadályozni, hogy a kéknyelv nevű betegség Erdélyben is elterjedjen. Mint mondta, a Moldva felőli megyehatárokon, így Ozsdolánál, Berecknél és a Bodzaforduló melletti Zabratónál ellenőrző pontokat állítottak fel. A rendőrség segítségével megállítják azokat az autókat, melyek állatokat szállítnak.
„Az élő állatokat nem engedik be a megyébe, az üres kocsikat, melyekben korábban állatok voltak, fertőtlenítik, szúnyogirtóval permetezik. Az állategészségügyi felügyelők éjszaka is járőröznek, a legelőről lehajtott állatokat sem engedik be Háromszék területére” – tájékoztatott Sikó.
A szakember elmondta, az erdélyi megyéket fertőzésmentesnek nyilvánították, s míg az ország dél-keleti részén az exportot leállították, ez a megszorítás az erdélyi megyékre egyelőre nem vonatkozik. A háromszéki igazgatóság már a múlt héten körlevélben szólította fel a gazdákat, hogy ne vigyék haza állataikat a havasi legelőről, hiszen a hegyek természetes gátat képezhetnek a betegség terjedése előtt.
Azt is javasolták, hogy szúnyogirtóval permetezzék be az állatokat és az istállókat. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. A lázzal, fekéllyel járó fertőzést rovarok terjesztik, veszélyt jelent a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!