Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a gyulafehérvári római katolikus érsekség szerint a plébánosválasztás törvénytelen, mivel a hívek ehhez fűződő joga nem szerepel a II. János Pál pápa által 1983-ban kihirdetett egyházi törvénykönyvben. Egyébként a Tisztiként közismert lelkész áthelyezésének ügye az elmúlt napokban újabb állásfoglalásra késztette az egyház, illetve a közélet számos szereplőjét. A marosi és küküllői főesperesi kerület papsága nyílt levélben adott hangot felháborodásának a Gergely István elhelyezésének ügye kapcsán Jakubinyi György érseket és az egyházmegyét ért „szennyes gyalázkodások, támadások” miatt. A Csintalan László főesperes és 29 plébános által jegyzett dokumentum arra kéri Gergely Istvánt, határolja el magát a miatta az érseket és az egyházat támadók „gyalázkodásaitól”, és vállalja az őt felszentelő püspöknek és utódainak ígért engedelmességi esküt. Ezzel egy időben a Makovecz Imre építész vezette Magyarországért Egyesület vezetősége számos anyaországi közéleti személyiséggel – közöttük Csoóri Sándor, Bayer Zsolt, Meloccó Miklós, Gyurkovics Tibor, dr. Gaudi Nagy Tamás – karöltve tegnap ugyancsak nyílt levélben arra kéri Jakubinyi György gyulafehérvári érseket, álljon el a többek között a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, valamint a Csíkszeredai Pro Urbe díjjal kétszer is kitüntetett Gergely István áthelyezésétől. A levél aláírói szerint elsősorban életműve – a Csibész és Lázár-alapítvány működtetése, a csángómagyaroknak nyújtott anyanyelvi-lelki gondozás, ifjúsági találkozók, Somlyó-hegyi hittanalkalmak szervezése – indokolja, hogy Gergely István esperes a helyén maradjon, ellenkező esetben ez az életmű kettétörik, mert új szolgálati helyéről, a Csíksomlyótól 300 kilométerre fekvő Jegenyéről képtelen ellátni feladatát.
Gergely István különben augusztus 7-én keltezett nyilatkozatában leszögezte, elfogadta a főegyházmegye döntését, a továbbiakban pedig arra kéri csíksomlyói híveit: azzal fejezzék ki iránta érzett szeretetüket, hogy engedelmeskednek a döntésnek, utódját pedig ugyanúgy szeressék, mint őt. „Elhatárolódom az egyházunkat ért támadásoktól és gyalázkodásoktól, csakúgy, mint minden olyan szervezkedéstől, médiamegjelenéstől vagy egyéb kezdeményezéstől, amely egyházunk törvényeit megkérdőjelezi, vagy azokkal szembeszegül” – szögezi le a Kolozs megyei településre áthelyezett plébános.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok