Tiszta víz kerül a pohárba

Barót polgármestere ugyanakkor arról számolt be, hogy a napokban 19,5 millió lejes beruházásról írt alá szerzõdést a környezetvédelmi minisztériummal. A szaktárca támogatása révén kicserélnék, illetve kibõvítenék az ivóvízhálózatot, hogy a település mind a 2500 lakásában és mintegy 200 kereskedelmi egységében fogyasztható vízhez jussanak. Emellett kicserélnék az elavult csatorna-rendszert, és korszerû ülepítõállomást építenének. „Meghirdettük a versenytárgyalást, és egyszerre választjuk ki a tervezõ és a kivitelezõ céget is, hogy mielõbb nekiláthassunk a munkálatoknak” – fogalmazott a polgármester. Nagy szerint tavaszig el kell készülnie a kivitelezési tervnek, és legkésõbb márciusban nekilátnak a munkálatoknak.

Szennyezõ „mókuskerék”

A Kovászna megyei környezetvédelmi igazgatóság idén több ízben is megvizsgálta az erdõvidéki város ivóvizének minõségét, a szolgáltató szûrõberendezéseit, valamint a vízvezetékrendszert, és arra a következtetésre jutottak, hogy a baróti vezetékes víz ihatatlan. Emiatt felhívták a lakosság figyelmét, hogy ha tehetik, ne fogyasszák azt, vagy csak félórás forralás után igyanak a csapvízbõl, ellenkezõ esetben az különbözõ fertõzések forrása lehet. A probléma az, hogy mielõtt a baróti vízhálózatba kerülne a Kormos-patak vize, azelõtt négy településen átfolyik, és magával viszi a környezõ háztartásokból beszivárgott szennyvizet. „A baróti víztisztító állomás felszereltsége nem megfelelõ, ugyanakkor a vízhálózat 85 százaléka elöregedett, az elõírásoknak nem megfelelõ” – állapították meg a környezetvédelmi szakemberek. Az ivóvízproblémák mellett a környezetvédõk már több éve folyamatosan hangoztatják, hogy a baróti ülepítõállomás rendkívül szennyezõ, mivel nem képes rendesen megszûrni a szennyvizet, így az tisztítatlanul kerül vissza a folyóba. Ennek oka, hogy a szennyvíztisztító állomást is több mint 30 éve építették. A nagy mennyiségû szennyvíz feldolgozására tervezett berendezést a baróti ipar, fõként a bánya bezárása után nem tudják megfelelõ paraméterek között használni. Mivel a lakosság kevés ivóvizet használ, ezért a szennyvizet nem tudják megfelelõen felhígítani és megszûrni.

Ki legyen a szolgáltató?

Az elavult víz- és csatornahálózat problémája mellett Baróton az is akadályozza a fejlõdést, hogy a szolgáltató GosCom Rt. és a helyi önkormányzat több mint egy éve a rendszer tulajdonviszonyáról vitázik. Nagy István polgármester szerint a jelenlegi közmûvek 1992-ben tanácshatározat révén alakult meg, de „kiszaladt” az önkormányzat kezébõl. „A GosCom Rt.-nek nincs részvényesi közgyûlése és vezetõtanácsa, és a magát önként kinevezõ igazgató, Tausch Herbert nem hajlandó együttmûködni az önkormányzattal” – nyilatkozta a polgármester. Nagy István szerint egy éve végleges bírósági határozattal rendelkeznek, amely szerint fel kellene számolni a jelenlegi vállalatot, és helyét az önkormányzat által létrehozott víz- és csatornaigazgatóság kellene hogy átvegye. Ez azonban tavaly december 11-e óta nem valósulhatott meg, mivel a GosCom vezetõsége és a 39 alkalmazottja nem hajlandó elhagyni a székhelyet, és átadni a szolgáltatást. A polgármester szerint jelenleg is perben állnak, és várják, hogy bírósági végrehajtó kilakoltassa a „székház a bitorlókat”. A baróti GosCom Rt. igazgatója, Tausch Herbert ugyanakkor lapunknak elmondta: nem ért egyet az önkormányzat kezdeményezésével, mivel a polgármester azt szeretné, ha az új szolgáltató a nulláról indulna, ami a törvény szerint nem lehetséges. Tausch Herbert szerint a víz- és csatornaigazgatóság a GosCom jogutódja lenne, tehát át kellene vennie a vállalat 5 millió lejes adósságát, a többmilliós kinnlevõségeit, illetve a meglévõ alkalmazottakat is.