
Aláírásgyűjtés indult a kolozsvári főtéri koncertek betiltásáért, miután a Szent Mihály-plébániatemplom mennyezetéről nagy darab vakolat hullt le a hétvégi sörfesztiválon tartott koncertek után. Orosz Krisztofer gondnok elmondta: ők nem kérik, hogy tiltsanak be minden rendezvényt, csak a túl hangos, romboló hatásúakat. Gergely Balázs főszervező szerint a Kolozsvári Magyar Napokat nem kell félteni, hiszen minden „írott és íratlan” szabályt betartanak, ellenben egy, a Főtér védelmét szolgáló normarendszer kidolgozást javasolja.
2015. július 21., 19:402015. július 21., 19:40
2015. július 22., 14:262015. július 22., 14:26
Aláírásgyűjtés indult a kolozsvári főtéri koncertek betiltásáért, miután a Szent Mihály-plébániatemplom mennyezetéről nagy darab vakolat hullt le a hétvégi koncertek után. Az Állítsuk meg Kolozsvár szimbólumának tönkretételét! (STOP Distrugerii Simbolului Clujului!) című online petíciót tegnap délutánig több mint ezren írták alá, köztük több, a kolozsvári belváros épített örökségéért aggódó román lakos is.
Az Emil Boc polgármesternek címzett petíció kezdeményezői sérelmezik, hogy a Bergenbier sör gyártója által szervezett hétvégi „barátságnapok” koncertjei a megszokottnál hangosabbra sikeredtek, szerintük ez okozta, hogy hétfőn egy nagy darab vakolat hullott le a Szent Mihály- templom mennyezetéről. A Szabadság című napilap tudósítása szerint a vakolat a Schleynig-kápolna bejárata fölötti boltszakaszról hullt le hétfőn délelőtt, de szerencsére akkor senki nem tartózkodott a közelben, így személyi sérülés nem történt.
Orosz Krisztofer, a Szent Mihály-plébánia gondnoka a Krónikának elmondta: túlságosan magas volt a hétvégi koncert hangereje, ezért hullott le a két négyzetméternyi vakolat. Ráadásul mindez olyan időpontban történt, amikor akár halálos áldozattal is járhatott volna az incidens. „A műemlékvédelem segítségét kértük, akik megerősítették, hogy a túlzott hangerő keltette rezgések okozhatták” – közölte lapunkkal a gondnok, aki szerint kemény hangvételű kérést címeztek Emil Boc polgármesterhez, amelyben a helyzet orvoslását kérik. „Nemcsak minket zavart a hangzavar, hanem a teljes belvárosi közösséget, magánemberek, illetve az itteni cégek alkalmazottai is arra panaszkodtak, hogy létezni is alig lehetett a hangerő miatt” – magyarázta, hozzátéve, hogy elsősorban a hétvégi rendezvény körülményeit kifogásolják, ugyanis a megszokottól eltérően a színpad sokkal közelebb került a templomhoz. Ugyanakkor elmondta, hogy a koncertek betiltását kérő petíciót nem az egyházközség kezdeményezte, hanem egy román római katolikus fiatalember.
Azonnali fellépést sürgetnek
A kezdeményező rámutat, hogy a főtéri Szent Mihály-templom a kolozsvári épített, illetve kulturális-vallási örökség része, a város jelképe, amelyet naponta számos hívő és turista keres fel, így minden, az épület épségére káros rendezvény egyben emberi életeket is veszélyeztet. Mivel a római katolikus templomban, akárcsak a közeli más felekezetű templomokban hétvégén több egyházi szertartást tartanak, a főtéri koncertek zaja ezek menetét is zavarja, mutatnak rá a petíció szerzői. Kifejtik: a különböző koncerteket nem kell feltétlenül a Főtéren tartani, hiszen a városban számos olyan helyszín van, amely alkalmas erre, mint például a nemrég felépített sportcsarnok. Kifejtik: az említettek fényében sürgős és határozott fellépést kérnek a polgármesteri hivatal részéről, éspedig, hogy polgármesteri rendelettel, illetve helyi tanácsi határozattal azonnali hatállyal tiltsák be további koncertek szervezését a Főtéren. Ugyanakkor felekezetközi bizottság felállítását is szorgalmazzák a 14. században épült Szent Mihály-templom restaurálása tárgyában, hiszen meglátásuk szerint a műemlék az összes kolozsvári tulajdona.
Nincs védelmet biztosító jogszabály
Maksay Ádám tartószerkezet-tervező mérnök a Szabadság napilapnak úgy vélte, hogy az évtizedek során bekövetkezett kisebb-nagyobb földmozgások és a boltozat nedvesedése is hozzájárult ahhoz, hogy a vakolat 2–2,5 négyzetméteres felületen levált a boltfalazatról. Nagy valószínűség szerint azért vált le most – mondta a szakember –, mert a hétvégén a színpadot a szokásostól eltérően nem a Főtér nyugati, hanem keleti oldalán helyezték el, a kihangosított koncert hanghullámai pedig a nyugati épületsorról a templomra verődtek vissza. Virgil Pop építész a lapnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában nincs érvényben olyan jogszabály, amely tiltaná a műemlék épületek környékén koncertek vagy nagyobb zajjal járó rendezvények szervezését.
A Főtér és a kolozsvári belváros épített örökségének védelmét biztosító szabályzat, normarendszer elfogadását tartja szükségesnek Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is. A régész lapunknak elmondta: ami hétfőn történt, megengedhetetlen és figyelmeztető jel, hisz sokan szennyezik hangerővel és vizuálisan a Főteret rendezvényekkel, reklámakciókkal, nem oda illő építészeti elemekkel. Mint mesélte, maga is kint járt a hétvégén a belvárosban, így tanúja volt, hogy a színpad elhelyezésén túl a mostani koncert a szokásosnál jóval hangosabb volt. Úgy vélte, a városvezetésnek, illetve illetékeseknek ki kellene dolgozniuk egy normarendszert, amely az ésszerűség határain belül szabályozza a főtéri rendezvényeket, és akadályozza az auditív és vizuális szennyezést. Sőt továbbmenve, mivel nem kolozsvári problémáról van szó, országos szinten, törvénnyel kellene szabályozni a köztéri rendezvényeket, vélte. „A Főtér, a belváros épített öröksége mindenek felett áll, nincs olyan rendezvény, amely ezt felülírná, még a Kolozsvári Magyar Napok sem. Éppen ezért lenne fontos a szabályozás, olyan keretek, korlátok között kell mozogni, amelyek révén nem veszélyeztetnénk” – mondta a régész.
„Nincs félnivalónk”
Gergely Balázs szerint, ami a Kolozsvári Magyar Napokat illeti, nincs félnivalójuk, hiszen a nagyszabású magyar rendezvénysorozat elmúlt öt kiadásának szervezésekor minden, a Főtér és a belváros épített örökségének védelmére irányuló „írott és íratlan szabályt” betartottak. „A jó ízlés az első számú szempont, és erre idén is oda fogunk figyelni. Nem az a gond, hogy mindenki szabálytalankodik, csupán egy-két ízléstelen, gátlástalan rendezvénnyel van gond” – fejtette ki lapunknak a főszervező, aki épp emiatt túlzásnak tartja a petíció kezdeményezőinek követelését, miszerint minden koncertet ki kellene tiltani a Főtérről.
Elmondta, a Kolozsvári Magyar Napok idei, augusztus 16–23. között tartandó hatodik kiadásának főtéri koncertjeire vonatkozóan egyelőre nem beszéltek alternatív megoldásról, ugyanis soha semmilyen panasz nem volt a rendezvényre, ezért nem hiszik, hogy a városvezetés betiltaná azt vagy a főtéri koncerteket. A katolikus főesperesi hivatallal, a Szent Mihály-plébániával is jó kapcsolatot ápolnak, folyamatosan egyeztetnek, mesélte Gergely, aki szerint épp tegnap délután konzultáltak a magyar napokról, és az egyházi képviselők támogatásukról biztosították őket.
Ezt Orosz Krisztofer, a Szent Mihály-templom gondnoka is megerősítette lapunknak. Kifejtette: nem a civilizált főtéri rendezvényekkel van bajuk, hiszen a Kolozsvári Magyar Napok koncertjeivel sosem volt gondjuk, a szervezők mindig odafigyeltek az egyházközség igényeire. „Nem az összes rendezvény beszüntetését kérjük, hanem csak azokét, amelyek túl hangosak, és effektíve romboló hatásuk van. Akkora volt a hétvégén a hangerő decibelben kifejezhető mértéke, hogy simán meghaladja azt a határértéket, amely felett a 2013-ban elfogadott 273-as sorszámú törvény zajszennyezésről beszél” – szögezte le a gondnok. Gergely Balázs arról számolt be, hogy szakemberekkel történt egyeztetések után a magyar napokon a megengedett szint alatt, 90 decibel körül tartják a hangerőt, miközben úgy vélte, a hétvégén ez a 120 decibelt is meghaladhatta.
Mint arról beszámoltunk, nem ez az első alkalom, hogy az épített örökség védelmére hivatkozva civilek a rendezvények kitiltását kérik a Főtérről. Korábban a Mátyás-szoborcsoport miatt aggódtak a lakosok, miután egy főtéri koncert résztvevői az emlékművet használták ülőkének. Akkor a városvezetőség, a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek példájából okulva elrendelte, hogy rendezvényekkor körül kell keríteni a szoborcsoportot.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
szóljon hozzá!