„Meglátásunk szerint az osztrák illetőségű Holzindustrie Schweighofer térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása és ezen vállalkozások alkalmazottainak a munkanélküli irodákhoz való átirányítása” – fogalmaz nyílt levelében az Arbor igazgatótanácsa.
A fafeldolgozók szövetsége emlékeztet, hogy az osztrák beruházó bevallása szerint évente 800 000 köbméter rönköt termelne ki, és ehhez 600 személyt alkalmazna. „A Romániában késztermékeket gyártó faipari vállalkozásoknál jelen pillanatban ez a 800 000 m3 rönk elvonása 13 300 munkahely megszűnését eredményezi” – áll a nyílt levélben. Eszerint Romániában a kitermelhető fenyőrönkmennyiség 6 millió m3 évente és ennek a Holzindustrie Schweighofer több mint felét vásárolja fel és alakítja át fűrészáruvá mindössze 1972 alkalmazottal. Mint írják, az osztrák vállalkozás székelyföldi terjeszkedése nemcsak a fafeldolgozó cégeket érinti hátrányosan, hanem a turisztikai, valamint a segédanyagokat, faipari gépeket és cserealkatrészeket gyártó vállalkozásokat is.
„A környezetre gyakorolt hatása pedig beláthatatlan következményekkel fog járni gyermekeink, unokáink életében” – írják a nyílt levélben. Ebben kérik az osztrák beruházás azonnali leállítását, a rönkök és a fűrészáru exportjának megszüntetését, és egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amely előírja, hogy az erdőtulajdonosok a meghirdetett és értékesített rönkmennyiségből elsősorban a késztermékeket előállító vállalkozásokat szolgálják ki.
A „fakirálynak” nevezett osztrák vállalkozó egyébként évi egymillió köbméter fát visz ki az országból. A Business Magazin beszámolója szerint tavaly Gerald Schweighofer a történelemben először túlszárnyalta a Romsilva forgalmát, holott az állami erdőket birtokló vállalat a legnagyobb erdőtulajdonos az országban. Az osztrák vállalkozó tavalyi üzleti forgalma elérte a félmilliárd eurót. A lap szerint többre is lenne kapacitása, de egyre nehezebb az országban fát találni. Schweighofer családja több mint 400 éve foglalkozik fafeldolgozással, a Holzindustrie Schweighofer tíz éve van jelen Romániában, az első hazai fűrészüzemük 2002-ben Szászsebesen épült, majd Radócon nyitottak egy újabbat, Szeretvásáron és Kománfalván fapanelgyártó telepet és panelgyárat hoztak létre.
Legutóbb Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hogy a városhoz közeli Rétyen létesül fűrészüzemük, a 70 hektáron megépülő gyár jövőre kezdi el a működését. Az üzemben 650 új munkahely létesül, éves kapacitása 800 ezer köbméter lesz, a termelt fűrészárú 70 százalékát feldolgozzák. A cégcsoport a feldolgozott fa 85 százalékát 60 országba juttatja el, ez egymillió köbméter, vagyis 30 ezer vagon faanyagot jelent. A legfontosabb piacuk Japán, ahonnan a bevételük 40 százaléka származik. Gerald Schweighofer szerint az európai fafeldolgozó ipar nem boldogul túl jól, de neki jó piaca van, Japánba nem nyersanyagot, hanem jó minőségű feldolgozott fát küldenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok